eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Terrorcselekmény volt a manhattani robbanás a kormányzó szerint

New York amerikai állam kormányzója, Andrew Cuomo szerint terrorcselekmény volt a szombat esti robbantás Manhattan egyik előkelő kerületében.

A New York-i robbantás egyértelműen terrorakció volt, de az eset "nem kötődik a nemzetközi terrorizmushoz". "Nem találtunk semmiféle kapcsolatot az Iszlám Állammal vagy másokkal" - tette hozzá a kormányzó, de megjegyezte, hogy mindezt a nyomozás jelenlegi, kezdeti szakaszának megállapításai alapján mondja.

Bill DeBlasio, New York polgármestere és James O,Neill rendőrfőnök óvatosabban fogalmazott nyilatkozataiban, és nem használta a terrorizmus szót.

Azt tudjuk, hogy bomba volt, ez egyértelmű. De még fel kell deríteni, mi állt a robbantás mögött: személyes motiváció, politikai ok vagy más, ezt még nem tudjuk - mondta a polgármester.

O,Neill felhívta a figyelmet arra, hogy eddig senki - sem egyén, sem csoport - nem jelentkezett a manhattani robbantás elkövetőjeként. A hatóságok az utcai videofelvételeket vizsgálják át, és szemtanúkat keresnek.

A robbanás 29 embert sebesített meg, de vasárnap délre mindannyiukat hazaengedték a kórházból. A városban eleve megerősítették a rendőrséget, mert hétfőn kezdődik az ENSZ Közgyűlésének idei ülésszaka.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×