eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Lesz kvóta, félreértették Junckert

Brüsszel nem vonja vissza a menekültkvótát. Félreértették Jean-Claude Junckert azok, akik ezt hallották ki az Európai Bizottság elnökének strasbourgi beszédéből - mondta az Európai Bizottság elnökének szóvivője.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán ezt mondta Strasbourgban, az Európai Parlament előtt tartott évértékelő beszédében.

„Amikor például a menekültválság kezeléséről beszélünk, a szolidaritás a hívószó, de szerintem még többre van szükség. Önkéntesnek kell lennie, szívből kell jönnie, nem lehet kikényszeríteni vagy rákényszeríteni bárkire.”

Ezt a kijelentését sokan úgy értelmezték, hogy az Európai Bizottság visszavonja a menekültek szétosztásáról szóló kötelező kvótát, vagyis a kényszerbetelepítés ellen október másodikára meghirdetett magyarországi népszavazás okafogyottá vált. A Demokratikus Koalíció azonnal fel is szólította a kormányt, hogy vonja vissza a referendumot, ami az ellenzéki párt szerint egyébként sem a menekültekről szól, hanem Magyarország Európai Unióból való kilépését készíti elő. A Jobbik azt kérdezte a közleményében a kormánytól, hogy pánikkeltésből írja össze az üresen álló ingatlanokat, ahová menekülteket lehet beköltöztetni, vagy Juncker kijelentéséről akarja elterelni a figyelmet. Az MSZP továbbment és már válaszolt is erre a kérdésre. Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő azt mondta, hogy ha Juncker tényleg visszavonja a kvótát, akkor a Fidesz majd a letelepedési kötvényt vásárlókat fogja elszállásolni ezekben a lakásokban.

A kormánypárti értékelések visszafogottabbak voltak. Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke például azt mondta a távirati irodának, hogy észlelt ugyan retorikai fordulatot Juncker beszédében, de annak nem tulajdonít jelentőséget mindaddig, amíg tettek nem kapcsolódnak hozzá. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára sajtótájékoztatóján ravaszkodásnak minősítette az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát.

„Brüsszel tart a népszavazástól és mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse az október 2-i referendumot. Ravaszkodnak és nyomást gyakorolnak.”

A beszéd elhangzása után Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője is arra tippelt az InfoRádiónak adott interjúban, hogy az Európai Bizottság módosíthat a menekültelosztásra vonatkozó javaslatán.

„Lehet úgy is értelmezni, de lehet, hogy túlértelmezzük, mint ha Juncker tett volna egy engedményt, amikor kijelentette, hogy csak önkéntes alapon működhet a szolidaritás.”

A Juncker-beszéd után felhorgadó félelmek és remények tüzét azonban gyorsan eloltotta az Európai Bizottság elnökének szóvivője, akit Gyévai Zoltán kérdezett meg a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.

„Egyáltalán nem ez a helyzet” - mondta Margaritisz Szkinász. A bizottság elnöke arra utalt, hogy olyan szolidaritásra lenne szükség az Európai Unióban, amit nemcsak alkalmazunk, hanem átérzünk. A kérdés viszont a közös uniós jogról szól, és ez „nem opcionális" - fogalmazott a szóvivő.

A kvóta tehát marad, folytatódhat a népszavazási kampány.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×