Év végén jár le Ban Ki Mun, az Egyesült Nemzetek Szervezete élén álló főtitkár mandátuma és mivel második 5 éves ciklusa ér véget, nem újraválasztható a tisztségre, tehát már tavaly decemberben megkezdődött az utódválasztási folyamat. A jelölt személyéről előbb az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell konszenzusra jutnia. Hétfőn délután a 15 tagú Biztonsági Tanács már harmadik előzetes, titkos támogatás-felmérését tartotta e kérdésről.

A legtöbb szavazatot a kiszivárgott hírek szerint az előző két voksoláshoz hasonlóan ismét Antonio Guterres korábbi portugál miniszterelnök, az ENSZ előző menekültügyi főbiztosa kapta, akit Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter követett, harmadik helyen pedig a bolgár Irina Bokova, az UNESCO vezetője végzett. Az 5 vétójoggal bíró állandó tag, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és Oroszország képviselői továbbra sem azonos jelöltet támogattak, Oroszország ugyanis több kelet-európai országhoz hasonlóan azon az állásponton van, hogy ezúttal kelet-európán a sor, hisz eddig egyszer sem ebből a régióból származott a világszervezet legmagasabb rangú tisztségviselője.

Törő Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint azonban elképzelhető, hogy vétójával Oroszország csupán a konszenzus árát próbálja növelni.

"Ez még nem derült ki, hogy ez csupán egy alkupozíció vagy mindenképpen szeretnének egy olyan jelöltet, mert látható volt, hogy hirtelen azok, akik itt megjelentek a kelet-európai jelöltek közül, az mindenki támogatható Oroszország számára, tehát lehet, hogy ő tényleg azt kívánja, hogy ezeket a kelet-európai államokat is nyilván lekötelezze és ér neki ez az egész helyzet annyit, hogy valóban hosszútávon ragaszkodik ahhoz, hogy valamelyik kelet-európai jelölt, a szlovák vagy esetleg a bolgár fusson be, szemben mondjuk a portugállal."

Törő Csaba aláhúzta, hogy sehol nincs rögzítve, hogy a kelet-európaihoz hasonlóan bármelyik térségnek előbb-utóbb sorra kell kerülnie az ENSZ főtitkárok jelölésekor.

A Biztonsági Tanács várhatóan októberben terjeszti jelöltjét – nyílt formális szavazását követően – a világszervezet közgyűlése elé, amelynek szintén jóvá kell hagynia a döntést.

Az ENSZ fennállása óta egyébként először nyilvános a főtitkár-aspiránsok kiléte, sőt tavasszal nyilvános meghallgatásokat is tartottak az ENSZ Közgyűlése előtt, ám a Biztonsági Tanács tagjait mindez semmire nem kötelezi.