Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Felmérés: az európaiak szerint a bevándorlás növeli a terrorveszélyt

Az európai lakosság nagyobb része úgy véli, hogy a kontinensre érkező milliós migránsáradat növeli a terrortámadások kockázatát - állapította meg egy frissen közzétett közvélemény-kutatásában az amerikai Pew Research intézet. A megkérdezettek jelentős része a munkahelyét és a szociális juttatásokat is félti a bevándorlás miatt.

A felmérést tíz országban, köztük Magyarországon végezték el, ezek lakossága az uniós összlakosság mintegy 80 százalékát teszi ki. Több mint 11 ezer embert kérdeztek meg, a hibahatár 3,1-4,6 százalék.

A közép-európai idő szerint hétfőn éjjel nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint 76 százalékkal Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlással párhuzamosan nő terrorfenyegetettség is. Kiemelkedően magas (71 százalék) az így gondolkodó lengyelek aránya is.

Németországban, ahová a legtöbb menekült érkezett, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között.

A tavaly novemberben terrortámadással sújtott Franciaországban a kutatásban részt vevők kevesebb mint fele (46 százaléka) véli növekvőnek a terrorveszélyt a bevándorlás miatt, míg 51 százalék szerint a kettő nem függ össze.

A bevándorlás gazdasági hatásait kutató kérdésre a tíz ország közül hétben többségbe kerültek azok, akik tehernek tartják a menekültek befogadását, és úgy érzik, hogy ezáltal veszélybe kerülhet a munkahelyük és a szociális juttatásaik.

Magyarországon 82, Lengyelországban 75, Görögországban 72, Olaszországban 65, Franciaországban 53 százaléknyian válaszoltak így. Ebben a kérdésben a Pew a német eredményt minősítette paradoxnak, hiszen annak ellenére, hogy a legtöbb bevándorló oda érkezik, a lakosság többsége - 59 százaléka - nem tart attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket vagy szociális járandóságukat.

A közvélemény-kutatásból az is kiderült: az említett országokban a lakosság többsége nem osztja azt a véleményt, hogy a társadalmi sokféleség növekedésének - vagyis újabb etnikai csoportok vagy nemzetiségek megjelenésének - kedvező hatása lenne. A legtöbben Svédországban mondták azt, hogy hazájukat jobb hellyé teszi a diverzifikáció, de arányuk ott is csak 36 százalék. Görögországban ugyanakkor 63, Olaszországban pedig 53 százaléknyi megkérdezett bizonyosnak mondta magát abban, hogy a sokféleség fokozódása rosszabbá teszi az életet hazájukban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×