eur:
413.55
usd:
401.35
bux:
81765.55
2025. január 10. péntek Melánia

Nem Boris Johnson lesz a következő brit kormányfő

Drámai fordulatokkal zárult csütörtökön a brit belpolitika utóbbi évtizedeinek legdrámaibb egy hete: Boris Johnson, London volt polgármestere, akiben a brit sajtó, a politikai elemzők és a fogadóirodák egyöntetűen a következő brit miniszterelnököt látták, a startpisztoly eldördülése előtti utolsó pillanatban kiszállt a versenyből.

Johnson volt a frontembere a brit EU-tagságról múlt csütörtökön tartott népszavazás Brexit-párti, vagyis a kilépést pártoló táborának, amely szűken ugyan, de meg is nyerte a referendumot.

David Cameron miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken, a népszavazás eredményének ismertetése után bejelentette, hogy őszig távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről. Aki Cameron e bejelentése után arra tett fel nagyobb tétet a fogadóirodáknál, hogy a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidencia következő lakója nem Boris Johnson lesz, hanem valamelyik riválisa, annak bankszámlája az utódjelöltek jelentkezésére megszabott csütörtök délutáni határidő lezárultával komoly összeggel gyarapodott. Ugyanis nem Boris Johnson, a londoni fogadóirodák eddigi abszolút favoritja lesz a következő brit miniszterelnök.

A bombameglepetésről Michael Gove igazságügyi miniszter, a Brexit-kampány másik frontembere gondoskodott. Gove ugyanis, aki a kampány négy hónapja alatt Johnson legszorosabb szövetségese volt, teljesen váratlanul bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, és így - mivel a párt kormányon van - a miniszterelnöki megbízatásért is.

Ezt a bejelentést Gove-tól senki nem várta, mindenki Johnson hivatalos deklarációjára várt, de amikor Michael Gove közzétette írásos nyilatkozatát indulási szándékáról - és ebben kertelés nélkül alkalmatlannak nyilvánította Johnsont az ország vezetésére -, már elkezdtek terjedni az értesülések arról, hogy a volt londoni polgármester lemondott a Downing Streetről, és mégsem indul.

Ezek az értesülések helyesnek bizonyultak: Johnson jól láthatóan megrendülve jelentette be csütörtök délután, hogy nem ő lesz az, aki a népszavazási kampány hónapjai alatt mélyen megosztottá vált konzervatív tábort pártvezetőként és miniszterelnökként újraegyesíti.

Valójában már a referendum eredményhirdetése és Cameron távozási szándékának bejelentése óta lehetett olvasni értesüléseket arról, hogy a Konzervatív Párton belül elindult az "ABB-kampány". Az ABB az "Anyone but Boris", vagyis "bárkit, csak ne Borist" rövidítése, és a brit sajtó gyanúja szerint e kampány fő mozgatói közé tartozhatott George Osborne pénzügyminiszter, a bennmaradást pártoló tábor egyik vezéralakja. Osborne-t a Brexit-párt - élén Johnsonnal - gyűlölte a kilépés esetére megfogalmazott, súlyos gazdasági következményeket és megszorításokat kilátásba helyező sorozatos figyelmeztetései miatt.

Az ABB-kampány - ha létezett - hatékonynak bizonyult: Boris Johnsont, aki a májusi helyhatósági választásokig nyolc évig állt a londoni városháza élén, és élete fő politikai célkitűzésének tekintette, hogy egy nap miniszterelnökként léphessen be a Downing Street 10. ajtaján, az utolsó pillanatban elütötték ettől a lehetőségtől.

Johnsonnal szemben a Brexit-tábor is bizalmatlan volt, a kilépést pártolók közül sokan azt gyanították, hogy valójában nem meggyőződéses Brexit-hívő, hanem csak személyes ambícióit segítő politikai manőverként csatlakozott ehhez a táborhoz. Ezt gyakorlatilag bizonyítva látták, amikor Johnson a népszavazás után több nyilatkozatában is hitet tett amellett, hogy Nagy-Britanniának továbbra is teljes hozzáférésre van szüksége az EU egységes belső piacához - márpedig ennek feltétele a szabad munkaerő-beáramlás engedélyezése az EU-tagországokból. A Brexit-tábornak viszont éppen az volt a fő érve a kilépés mellett, hogy korlátozni kell a bevándorlást az EU-ból.

A New Yorkban született, amerikai-brit kettős állampolgárságú, rikító szőke hajáról és meglehetősen rendetlen ruházatáról is közismert Johnsonnak - a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legeredetibb, legszínesebb figurájának - politikai karrierje most megbicsaklott. Az őt ismerők azonban biztosak abban, hogy a világ nem csütörtökön hallott utoljára Boris Johnsonról.

Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Szénerőművek nélkül nincs stabil energiaellátás Németországban – állítja a szénipar

Szénerőművek nélkül nincs stabil energiaellátás Németországban – állítja a szénipar

A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×