eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály

Bemutatták az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját

Bemutatták az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai stratégiáját a tagországok állam-, illetve kormányfőinek keddi brüsszeli csúcstalálkozóján, a dokumentumban az európai egység megerősítésére szólítottak fel az újszerű biztonsági fenyegetések tükrében.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője mutatta be kedd este az uniós csúcsvezetőknek a hatvan oldalas stratégiát, amelynek előszavában hangsúlyozták, hogy miközben egyesek megkérdőjelezik az unió létét, az EU állampolgárainak és a világnak is minden korábbinál nagyobb szüksége van egy erős Európai Unióra. Ezt azzal magyarázták, hogy a tagországok egyike sem lenne képes egyedül választ adni a jelenlegi kihívásokra, a közös fellépés viszont páratlan lehetőségeket rejt magában, egyedül így biztosítható az állampolgárok jóléte és biztonsága.

Kifejtették, az unió érdekeit leginkább a multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend szolgálja. Mint írták, lejárt "a világcsendőrök és magányos harcosok" kora. Fontosnak nevezték annak a felfogásnak a meghaladását, amely zéró összegű játszmaként tekint a nemzetközi politikára.

A stratégiában kiemelték, az uniónak késznek és képesnek kell lennie az elrettentésre és az önvédelemre. Miközben a tagállamok többségének a NATO garantálja a biztonságát, Európának jobb felszereltséggel, kiképzéssel és szervezettséggel kellene hozzájárulnia a kollektív védelemhez. A dokumentumban kitértek az európai védelmi ipar fejlesztésének szükségességére is.

A transzatlanti kapcsolatok további mélyítése és a NATO-val való együttműködés fokozása mellett más partnerekkel is együtt kíván dolgozni az Európai Unió, amely különösképpen érdekelt a szomszédos térségekkel való együttműködésben. Leszögezték, Európának érdeke ezen államok ellenállóképességének javítása Közép-Ázsiától Közép-Afrikáig; a migrációs válság megoldásához is a kiváltó okok megszüntetése szükséges, ezért egyebek mellett fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást a származási és a tranzitországokban.

A dokumentum készítői szerint a terrorizmus, a hibrid hadviselés, a gazdasági nehézségek, a klímaváltozás és az energiaellátás bizonytalansága komoly kihívást jelent Európa számára. Az uniónak ezért fokoznia kell az erőfeszítéseit a védelmi képességek, a terrorizmus elleni harc, a válságkezelés és megelőzés, a kibervédelem, valamint az energiabiztonság és diverzifikáció területén.

A terrorizmus elleni küzdelem részeként elengedhetetlen a hatékonyabb információmegosztás és titkosszolgálati együttműködés az EU-n belül, emellett fokozni kell a kooperációt Törökországgal, valamint az észak-afrikai, közel-keleti és nyugat-balkáni államokkal, de más módokon, az oktatáson, a kultúrán és a sporton keresztül is fel kellene venni a küzdelmet a szélsőségesség ellen.

"Az európai békét és stabilitást nem lehet többé adottnak tekinteni Európában, Oroszország ukrajnai beavatkozása alapjaiban rengette meg a kontinens biztonsági rendjét" - olvasható a dokumentumban, amelyben közös megközelítést igénylő, stratégiai kihívásként jellemezték az Oroszországgal folytatott kapcsolatot. Mint írták, az EU nem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, sem pedig elfogadni Kelet-Ukrajna destabilizálását, a közös érdekek mentén azonban lehetséges az együttműködés Moszkvával.

Az Európai Tanács tavaly bízta meg Mogherinit az új uniós biztonsági stratégia előkészítésével, amelyhez az utóbbi évben kiterjedt egyeztetéseket folytattak a tagállamokkal, az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel, valamint a civil társadalommal.

Bruno Lete, a Német Marshall Alap (German Marshall Fund) nevű kutatóintézet szakértője szerint a közös kül- és biztonságpolitikát mindazonáltal meglehetősen alááshatja Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. "Súlyosan meggyengíti az EU gazdasági és puha erejét (soft power) a külpolitikában" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×