eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Megszégyenítés vár ezekre az EU-tagállamokra!

Törökország továbbra is adós a vízumliberalizációhoz szükséges utolsó feltételek teljesítésével – állapítja meg a márciusi EU-török menekültügyi megállapodás végrehajtásáról készült második európai bizottsági jelentés. Az EU bel- és menekültügyi biztosa a közeljövőben „megnevezheti és megszégyenítheti” azokat a tagállamokat, amelyek nem hajtják végre a menekültek áthelyezésére és áttelepítésére vonatkozó EU-döntéseket.

Az Európai Bizottság megítélése szerint Törökország továbbra sem teljesíti a vízumliberalizációhoz szükséges valamennyi kritériumot – derül ki abból a jelentésből, amit Brüsszelben tettek közzé a márciusi EU-török menekültügyi megállapodás végrehajtásáról.

Az Európai Bizottság ugyan legutóbbi, május eleji értékeléséhez képest előremozdulást lát a feltételek teljesítésében a török oldalon, de úgy tűnik, hogy továbbra is adós a 72-ből még hiányzó 7 kritériumnak való megfeleléssel. A májusi helyzethez képest fontos fejlemény az EU-török visszafogadási egyezmény június 1-i hatályba lépése, ám – miként arra a jelentés rámutat – ennek tényleges alkalmazásához még meg kell születnie a végleges döntésnek. Bár az EU bel- és menekültügyi biztosa sajtóértekezletén kitért a vízummentesség megadásának időpontjára vonatkozó kérdések elől, nyilvánvaló, hogy a márciusi EU-török nyilatkozatban megcélzott június végi határidő nem tartható többé - írja a BruxInfo.

Ennél valószínűbb az októberi időpont, ám tekintettel egyes kérdésekben mutatott hajlíthatatlan török álláspontra (ide tartozik a terrorizmus túlságosan kiterjesztő definíciójának módosítása vagy az adatvédelmi szabályok reformja), továbbá a tagállamok és az Európai Parlament vonakodására, egyes feltételezések szerint még az október is túlzottan optimistának tűnik.

Dmitrisz Avramopulosz a maga részéről azt mondta, hogy két tényezőtől függ az, hogy mikor kerülhet sor a török vízumliberalizációra: az összes feltétel Ankara által történő teljesítésétől és a (európai) döntéshozók készségétől. „A nyilatkozatdiplomácia most nem segít hozzá bennünket a céljaink eléréséhez” – jelentette ki egy, a török elnöknek az EU-török megállapodás visszavonásával fenyegető kijelentésére vonatkozó kérdésre. A Bizottságnak a megállapodás végrehajtásáról készült második jelentése (a harmadik szeptemberre készül el) további előrelépésről tesz említést, ugyanakkor törékenynek nevezi az eddig elért eredményeket.

„A folytatólagos végrehajtás elsősorban az összes érdekelt politikai elszántságától függ” – húzza alá a dokumentumban a testület. A legjelentősebb eredmény az illegális határátlépések számának jelentős mértékű csökkenése Törökország és Görögország között. Ha a megállapodás elérése előtti hetekben napi átlagban 1740 migráns érkezett az égei-tengeren keresztül a görög szigetekre, addig az érkezők száma május 1- óta napi átlagban 47 főre csökkent. Kevéssé hízelgő a mérleg a Törökországba visszaküldött illegális határátlépők számát illetően, ami a Bizottság szerint elsősorban a görög menekültügyi rendszer és kapacitások (köztük az elutasító döntések ellen benyújtott fellebbezéseket tárgyaló feljebbviteli testületek) hiányosságaira világít rá. Március 20. óta 462 olyan személyt, köztük 31 szíriait küldtek vissza Törökországba, akik nem kértek menedékjogot Görögországban. Az elutasított menedékjogi kérelmet benyújtó személyek visszafogadásáról azonban nincs adat, és az sem kizárt, hogy ez a szám egyelőre nulla.

Az EU-török alku másik részében valamelyest jobban áll a helyzet: eddig az „egyet egyért” alku keretében 511 Törökországban tartózkodó szíriait telepítettek át a tagállamokba (408 főt a legutóbbi, május eleji jelentés óta). A Bizottság adatai szerint március 16. és május 2. között mindössze 307 menedékkérőt helyeztek át Görögországból más EU-tagállamokba. Mindösszesen 876 menedékkérőt osztottak el Görögországból a tagországok, ami Avramopulosz szerint elenyészően kevés a Bizottság által kívánatosnak tartott havi 6 ezer fős létszámhoz képest (és legalább 20 ezer fő áthelyezése május közepéig).

A görög nemzetiségű biztos ennél a résznél kicsit felemelte a hangját, és közölte, hogy a közeljövőben kevésbé tapintatos lesz a feladatukat elbliccelő tagállamokkal szemben, melyek „megnevezésre és megszégyenítésre” számíthatnak. A görög hatóságok különben 2839 áthelyezési kérelmet nyújtottak át európai partnereiknek, amelyek közül eddig 1644-et hagytak jóvá, 132-et elutasítottak és 1063 esetben még nem született döntés.

További részletek a BruxInfo cikkében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×