eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel

Megalakult az új szerb parlament

Hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt az egész napos vita után sem választották meg.

Megalakult az új szerbiai parlament pénteken Belgrádban, hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt az egész napos vita után sem választották meg, a parlament elnöklője, a legidősebb képviselő 20 órakor berekesztette az ülést.

Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 131 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). A házelnököt is a SNS javasolta, Maja Gojkovic maradna a parlament elnöke, ám kinevezni többórás vita után sem lehetett, a felszólalók nagy száma miatt a házelnöki tisztséget ideiglenesen ellátó legidősebb képviselő, az ellenzéki Demokrata Párt tagja, Dragoljub Micunovic jobbnak látta, ha berekeszti az ülést, amelyet így hétfőn folytatnak. Ilyenre lépésre korábban még nem volt példa.

A SNS mellett további 11 párt jutott be a parlamentbe, így a korábbinál színesebb lett a politikai paletta. Bekerült két szélsőjobboldali párt is: a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Pártot (SRS) 22-en, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri Mozgalom koalícióját pedig 13-an képviselik. Az előző törvényhozásba ezek a pártok nem jutottak be. Új szereplő az Elég volt (Dosta je bilo) nevű, baloldalhoz köthető, de a megszokott politikai felállást elutasító, rendszerellenes mozgalom is, amelynek 16 mandátuma van.

A SNS eddigi koalíciós partnerének, a baloldali Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) 29 mandátum jutott, és egyelőre nem lehet tudni, hogy kormánypozícióból vagy ellenzékből politizálnak-e a következő négy évben. A koalíciós tárgyalásokat a jövő héten kezdi meg a kormányalakításra felkért Aleksandar Vucic.

A parlamentben 16 képviselővel helyet kapott a balközép Demokrata Párt (DS), valamint 13 képviselővel a Boris Tadic volt államfő által vezetett hárompárti koalíció, az LDP-LSV-SDS.

A hét szerb párt mellett az új összetételű parlamentbe öt nemzeti kisebbségi lista jutott be, két bosnyák, egy szlovák, egy albán és egy magyar.

A legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) négyen képviselik ezentúl. Két évvel ezelőtt hat politikus jutott be a törvényhozásba, majd egy kizárást követően öten maradtak. Ahhoz, hogy frakciót lehessen alakítani, öt képviselőre van szükség, ezért a VMSZ négy tagja a jövőben az albán Demokratikus Cselekvés Pártjának (PDD) parlamentbe jutott egyetlen képviselőjével működik együtt - közölte Pásztor Bálint frakcióvezető az MTI tudósítójával.

A magyar képviselő hozzátette: a következő négy évben a várakozások szerint a parlament elé kerül az alkotmánymódosítás kérdése, a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény, valamint számos olyan intézkedés, amely Szerbia európai uniós csatlakozását hivatott előmozdítani.

A Szerb Radikális Párt vezetője, Vojislav Seselj egyértelművé tette, hogy addig nem kíván koalícióra lépni a Szerb Haladó Párttal, amíg a SNS el nem utasítja az európai integrációt, és mivel erre nem sok esély van, ellenzéki pozícióból fognak politizálni. Ugyanúgy egyértelműen ellenzékben lesz a jobboldali Szerbiai Demokrata Párt, valamint a balközép Demokrata Párt. Több politikai tömörülés is kijelentette, részt vesz a hétfőn kezdődő kormánykoalíciós tárgyalásokon, és ha meghívást kap a kormányba, elfogadja azt.

A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ám erre sokkal előbb sor kerül, Aleksandar Vucic pénteken kijelentette, kabinetje várhatóan június 16-ig összeáll.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×