eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

London új polgármestere női szobrot emelne a parlament elé

London új polgármestere, Sadiq Khan keddi bejelentése szerint támogatja, hogy kiemelt helyen, a parlament előtti téren emeljenek szobrot a brit szüfrazsettmozgalom emlékére.

Khan arra a petícióra reagált, melyet többek közt olyan személyiségek írtak alá, mint J.K. Rowling, a Harry Potter könyvek írója, Emma Watson és Naomi Harris színésznők, Stella Creasy és Caroline Lucas parlamenti képviselők és Abi Morgan, A szüfrazsett című 2015-ös film forgatókönyvírója.

A petícióban azt kérik, hogy a nők jogaiért harcoló mozgalom emlékére emeljenek egy női szobrot a parlament előtti téren, ahol olyan kiemelkedő férfiak szobrai állnak, mint Winston Churchill, Mahatma Gandhi és Nelson Mandela.

Az online petíciót Caroline Criado-Perez feminista aktivista indította. Ő vezette azt a kampányt is, melynek eredményeképpen Jane Austin brit író 2017-től felkerül a tízfontos bankjegyre.

"Tizenegy szobor áll a Parliament Square-en, de egy sem nő" - írta Criado-Perez a petícióban. Hozzátette: "két év múlva lesz száz éve, hogy azok a nők megnyerték a harcot és kivívták a szavazati jogot. Megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk. Kapjanak szobrot a Parliament Square-en".

Khan magát büszke feministának nevezte a polgármesteri tisztért folytatott kampányban, amellyel végül a múlt heti választáson győzelmet aratott Boris Johnson felett.

"Még meg kell vitatni a gyakorlati kérdéseket, de a polgármester támogatja, hogy megfelelő, kiemelt helyet találjanak a szobornak, legyen az a parlament előtti tér vagy bármely egyéb helyszín London belvárosában" - áll a hivatalos közleményben.

A nők szavazati jogáért, politikai és kulturális egyenjogúságáért küzdő mozgalom a 19. század végén indult Nagy-Britanniában. Két legismertebb tagja Emmeline Pankhurst, a mozgalom egyik alapítója és Emily Davison voltak. Utóbbi az 1913-as epsomi derbin a vágtató lovak elé vetette magát, és éppen V. György király lova taposta halálra.

Az I. világháború alatt az időközben több irányzatra szakadt szüfrazsettmozgalom felfüggesztette akcióit, és szervezete kapacitását a nemzet szolgálatába állította, tagjai önzetlenül ápolták a sebesült katonákat. Ennek eredményeként 1918-ban a 30 év feletti, férjezett angol nők megkapták a szavazati jogot. A teljes egyenlőségre még tíz évet kellett várni, 1928-ban szállították le a korhatárt 21 évre.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×