David Cameron, aki régi politikai ellenfelével, Brendan Barberrel, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) volt főtitkárával közösen írta a The Guardian című balodali napilap véleményrovatában közölt cikket, kifejti: a távozást követő "azonnali sokk" után a hosszabb távú következmények között lenne, hogy Nagy-Britannia szegényebb országgá válna.

Cameron és Barber ezt a brit pénzügyminisztérium minap közzétett átfogó elemzésével támasztotta alá, felidézve, hogy a tanulmány szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból - 2030-ra 6 százalékkal alacsonyabb lenne a nominális brit hazai össztermék (GDP), mint akkor, ha Nagy-Britannia abban az évben is az EU tagja lenne.

Ez háztartásonként 4300 font (1,7 millió forint) körüli nemzetgazdasági veszteséget jelentene - áll a kormányfő és a volt szakszervezeti vezető közös cikkében.

Idézik a PwC üzleti tanácsadó cég becslését is, amely szerint ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, már 2020-ra 8 százalékra nőne a munkanélküliségi ráta, további EU-tagság esetén viszont csak 5 százalék lenne abban az évben a mutató.

Cameron és Barber szerint egyértelmű az is, hogy Brexit esetén hosszú távra károsodna a brit gazdaság termelékenysége, mivel ha Nagy-Britannia elhagyja az unió 500 milliós egységes piacát, akkor csak "másodosztályú", korlátozottabb kereskedelmi kapcsolatokat tudna fenntartani az EU-val.

Nagy-Britannia lenne az első olyan nagy gazdaság a történelemben, amely önszántából úgy dönt, hogy csak másodosztályú kereskedelmi kapcsolatokat akar legnagyobb piacával - érvelnek a szerzők.

Cameron nem először fordul a brit sajtó olvasóközönségéhez az EU-tagságról szóló népszavazás ügyében. Nemrégiben, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy "az évszázad hazardírozása lenne", ha a brit választók a referendumon arra voksolnának, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ra népszavazást írt ki, amelyen a választóknak arról kell dönteniük, hogy az elért megállapodás alapján Nagy-Britannia maradjon az EU tagja, vagy lépjen ki az unióból.

A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a brit igényeknek megfelelően megreformált Európai Unió tagja.

A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja már a népszavazás időpontjának kihirdetése után jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni, és a referendum kampányában is a kilépés mellett fog érvelni.