Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
322.04
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Pozitív brüsszeli reakciók Orbán tíz pontjára

A magyar miniszterelnök Schengen megmentésére fókuszáló tízpontos akcióterve és az EU asztalán lévő javaslatok között számos átfedés fedezhető fel – mutatnak rá brüsszeli források, akik ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a menekültek elosztásáról hozott döntések jogilag kötelező érvényűek. A Bizottság máskülönben üdvözli Orbán Viktor hozzájárulását a vitához, amit a jogszabályi javaslatok kidolgozása során is figyelembe vesznek majd.

Az Európai Bizottság üdvözölte és a dublini rendszer reformjáról kezdeményezett vitához való hozzájárulásnak tekinti azt a tízpontos tervet, amelyet a testület elnökének, Donald Tusknak és a holland soros elnökségnek küldött levélben, Schengen 2.0 akcióterv címen ismertetett a magyar miniszterelnök.

„Az Európai Bizottság minden olyan kezdeményezést üdvözöl, ami átfogó és európai megoldást keres a menekült- és a migrációs válságra. A tagállami megoldások nem tudnak kínálni, és nem is kínálnak ilyen választ” – közölte kedden a BruxInfóval a testület egyik szóvivője.

A nyilatkozó hozzátette, Juncker elnök örömmel látja, hogy a migráció európai megközelítése támogatásra talál a tagállami vezetők körében, és a vezetők megosztják elképzeléseiket a Bizottsággal és a Tanáccsal. Orbán Viktor mellett eddig Matteo Renzi, olasz miniszterelnök csatlakozott a Bizottság dublini rendszer reformjáról szóló néhány héttel ezelőtti közleménye által kezdeményezett politikai vitához.

„Juncker elnök várakozással tekint az Európai Tanács valamennyi tagjával és az Európai Parlamenttel folytatandó szoros együttműködés elé a közös európai megoldások megtalálása érdekében” – fogalmazott a bizottsági szóvivő.

Nevük mellőzését kérő EU-források érdemben is reagáltak a BruxInfónak a magyar miniszterelnök tíz pontos akciótervére, amiben a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatokat és elutasít minden kötelező és automatikus eljárást „a bevándorlók” szétosztására.

A szóban forgó források üdvözölték a magyar kormányfőnek azt a véleményét, hogy a migrációs ügy kiemelkedő politikai jelentőségére való tekintettel az Európai Tanácsnak kellene gyakorolnia a folyamatos politikai iránymutatást a jogalkotási folyamatokat illetően.

„Valóban az állam- és kormányfőinknek kell a felelősséget viselniük azokért a döntésekért, amelyeket a polgáraik nevében hoznak meg és a döntések végrehajtásáért” – fogalmazott az illetékes. A miniszterelnök azonban vélhetően nem erre célzott, hanem arra a magyar kifogásra, miszerint a belügyminiszteri tanácsnak a menekültek ideiglenes kötelező elosztásáról szóló tavaly szeptemberi minősített többséggel hozott döntése helyett az Európai Tanács szintjén kellett volna ennek a kérdésnek eldőlnie, ahol viszont egyhangú döntéshozatal van.

Máskülönben EU-források elég sok hasonlóságot vélnek felfedezni Budapest javaslatai és az EU asztalán fekvő, részben már tárgyalt, vagy csak ezután tárgyalandó javaslatok között. Ez kiváltképp érvényes az európai határ- és parti őrség létrehozása és a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer normális működésének helyreállítása közötti kapcsolatra. Brüsszelben egyenesen a közös határőrség felállítására vonatkozó bizottsági javaslat támogatásaként értelmezik a miniszterelnök határok ügyében kifejtett nézeteit. Arra is emlékeztetnek, hogy a Bizottság februárban útitervet készített a schengeni rendszer rendes működésének a helyreállítására.

Ami a menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtételt illeti, EU-források arra emlékeztetnek, hogy Brüsszel a migrációról szóló európai programban nagy hangsúlyt helyezett azoknak a személyeknek a visszaküldésére, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Ezen túl egy visszaküldési cselekvési tervet is elfogadtak és egy kézikönyvet is készítettek a tagállamok számára, megkönnyítve a dolgukat. Orbán levelében ugyancsak fontosnak nevezi harmadik származási és tranzitországokkal visszafogadási megállapodások kitárgyalását és megkötését, amin Brüsszel a tagállamokkal karöltve már aktívan dolgozik.

A kormány tízpontos akcióterve egy közös európai lista létrehozását szorgalmazza a biztonságos harmadik országokról, amit a hotspotok kialakításakor is alkalmaznának. Brüsszelben ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a Bizottságjavaslatot tett a biztonságos származási országok közös európai listájára, amiről jelenleg is tárgyalások folynak a jogalkotók között. A biztonságos harmadik országok kijelölése ugyanakkor jelenleg a tagállamok hatáskörében van, és ebben a pillanatban nincs napirenden közös EU-lista – mutatnak rá az idézett források.

Úgy tűnik, abban is kvadrál az Orbán-kormány és az EU megközelítése, hogy biztonságos harmadik országokba vissza lehet küldeni menedékkérőket.

Ahol viszont jottányit sem közeledtek az álláspontok, az a menekültek tagállamok közötti elosztásának (áthelyezésének és áttelepítésének) az ügye.

További részletek a BruxInfo cikkében.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×