Bács-Kiskun vármegyében a vadásztársaságok évről évre komolyabb kihívásokkal néznek szembe – a legújabb veszélyt most nem a ragadozók, hanem egy mikroszkopikus ellenség, az aflatoxin jelenti. A penészgombák által termelt méreganyag a hosszan tartó aszályos időszakokban könnyen elszaporodik a takarmánynövényekben, különösen a kukoricában – és súlyos következményekkel járhat a vadállományra nézve – írja a baon.hu.

Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei titkára a lapnak elmondta, a nőstény egyedeknél a toxin meddőséget és vetélést, a hímeknél pedig spermakárosodást és hormonleállást okozhat. „A dám szarvasoknál már végeztek vizsgálatokat, őzeknél pedig folyamatos a mintavétel” – tette hozzá. Mindez a vadgazdálkodás jövőjét is fenyegeti, hiszen a szaporulat jelentős csökkenése hosszú távon visszavetheti az állományt.

Az agancsképződés sem mentes a következményektől: a toxinnak és az alultápláltságnak köszönhetően egyre gyakoribbak a torz, kifordult agancsok. Ez nemcsak esztétikai vagy trófeaminőségi kérdés – ezek az állatok gyakran betegesek és rövidebb életűek is.

A vadászok szerint az aszály hatásai sokkal összetettebbek, mint korábban gondolták: a vízhiány, a gyengébb minőségű takarmány, a növényvédő szerek és a toxinok együttese súlyosan gyengíti az állatok immunrendszerét. Különösen az őzállomány veszélyeztetett, hiszen ez az egyetlen kérődző, amely már a bendőben képes a fehérjék felszívására – így az étrend minősége közvetlen hatással van a túlélésére.