Infostart.hu
eur:
366.85
usd:
316.29
bux:
148151.2
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond, miután átvette az egyetem tiszteletbeli polgára (Civis Universitatis Honoris Causa) címet a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ünnepségén 2025. április 4-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Elemző: Izrael engedte a Hamász és Katar közötti piszkos ügyleteket, de Benjamin Netanjahunak nincs mitől félnie

Az egyik tévécsatorna által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az izraeli vezetés tudtával zajlottak komoly pénzmozgások Katar és a Hamász között, a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A történész szerint azt is lehetett tudni, hogy a Hamász nem békés célokra fordítja a kapott összegeket.

Az izraeli hadsereg által Gázában lefoglalt dokumentumok szerint a Hamász éveken át szoros kapcsolatban állt Katar vezetésével, amely aktívan finanszírozta is a terrorszervezetet. A megtalált iratok között olyan levelezések és feljegyzések is szerepelnek, amelyek a dzsihadista szervezet legmagasabb rangú vezetőitől, többek között a 2023-ban rejtélyes teheráni robbanásban elhunyt Iszmail Hanijetől és a gázai vezető Jahja esz-Szinvártól származnak. A levelezés szerint a katari állam – és maga az emír – aktívan segítette a Hamászt, havonta milliókat juttatva el hozzájuk különféle csatornákon keresztül.

Novák Attila történész az InfoRádióban elmondta: már korábban is megjelentek sajtóértesülések azzal kapcsolatban, hogy a katari állam támogatja a terrorszervezetet, és a mostani fejlemény is egyértelműen ellentmond Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon korábbi kijelentésének, amely szerint Katar egy komplikált, de nem ellenséges állam. A lefoglalt dokumentumokat a független, kormánykritikus 12-es tévécsatorna mutatta be, és a tudósítás szerint

a felek közötti pénzmozgások éveken keresztül az izraeli vezetés tudtával zajlottak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint ez a lelepleződés más megvilágításba helyezi Donald Trump amerikai elnök béketervét, illetve annak fogadtatását is a palesztinok körében.

A tévécsatorna vélhetően katonai vagy titkosszolgálati forrásból szerezte meg a dokumentumokat, a szakértő szerint nyilvánvalóan olyanok szivárogtathatták ki, akik nem szimpatizálnak az izraeli miniszterelnökkel. Az eset körülményeit és a dokumentumokban szereplő információkat már vizsgálják. Novák Attila ezzel együtt nem gondolja azt, hogy ez az ügy gyökeres változásokat idézne elő az izraeli belpolitikában.

Bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha most tartanának választásokat, akkor jó eséllyel az ellenzék alakíthatna kormányt, és valószínűleg nem lehetnének a kormánykoalíció tagjai olyan szélsőjobboldali miniszterek, mint például Bezalel Szmotrics vagy Itamar Bengvir, a történész azonban hozzátette: elsöprő fölényt nem tudnának szerezni az ellenzékiek. Az izraeli parlamentben nagyon nehéz többséget kialakítani, az előző kormánynak például csak egyfős többsége volt, végül másfél év után megbukott.

A történész megjegyezte: az izraeli sajtó jelentős része nagyon kritikus Benjamin Netanjahuval szemben, és több újságíró kapva kapott az alkalmon, hogy minél több információ nyilvánosságra kerüljön a lefoglalt dokumentumokból. Novák Attila szerint nem is lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy „Izrael kvázi elnézte” Katar és a Hamász ügyleteit, illetve „a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit”. Mint fogalmazott,

azt is lehetett tudni, hogy a Hamász ezeket az összegeket nem békés célokra fordítja, hanem alagutak megépítésére vagy fegyverek beszerzésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa arra is kitért, miként befolyásolhatja Benjamin Netanjahu politikai karrierjét a mostani ügy, annak tudatában, hogy több korábbi kényes eset is napvilágot látott már vele kapcsolatban. Novák Attila elmondta: az izraeli kormányfő már 75 éves, az utóbbi időben az egészségi állapota is rosszabbodott, de krónikus betegsége nincs. Abból a szempontból nincs mitől tartania, hogy pártján, a Likudon belül biztos a pozíciója. Ugyanakkor ellene szól, hogy az izraeli társadalom kezd belefáradni a folyamatos háborúzásba.

A történész úgy fogalmazott, a gázai konfliktus „egy végeláthatatlan folyamat”, Benjamin Netanjahu is rendre azt hangoztatja, nem állnak le a fegyveres fellépéssel, amíg nem érnek el végső győzelmet, illetve nem számolják fel a Hamászt. Az ellenzék éppen azzal támadja folyamatosan a miniszterelnököt, hogy a politikáját állandó háborúzásra építi, és amíg a jelenlegi helyzet fennmarad, addig elterelődik a figyelem a hatalomgyakorlás módjáról.

Az izraeli lakosság többsége viszont azt szeretné, ha minél előbb lezárulna a háború, és kiszabadulnának a még életben lévő túszok, mert ezzel „pont kerülne az ügy végére”. Novák Attila szerint a mostani Katar-ügy „színesíti a képet, de döntően nem befolyásolja Benjamin Netanjahu sorsát”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horváth Péter pedagóguskar-elnök: reményeket fűzünk az iskolák nagyobb önállóságához
Indul a tanév

Horváth Péter pedagóguskar-elnök: reményeket fűzünk az iskolák nagyobb önállóságához

A győri gimnáziumigazgató Horváth Péter szerint az új rendszer sok eleméről ma még nem megmondható, hogy pozitív változást hoz-e, de például az iskolák anyagi önállóságát nem igazán támogatja, meg is mondta, hogy miért. Az InfoRádióban részletesen beszélt arról, mi lehet majd a tankerületek vagy a Klebelsberg Központ szerepe a jövőben.

Máshol lesz a lakcímnyilvántartás, Ruff Bálinthoz titkosszolgálat is került: átrendezték a kormányzati hatásköröket

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Moszkva ultimátumot kapott, új front nyitására készülnek az oroszok – Háborús híreink kedden

Moszkva ultimátumot kapott, új front nyitására készülnek az oroszok – Háborús híreink kedden

Műholdfelvételek tanúsága szerint Oroszország drónelhárító hálókkal borította be a Kalinyingrádi területen található, Voronyezs-DM típusú, horizonton túli radarrendszerét, ami a félelem növekedését mutatja - írta a Defence Express. Mindez arra utalhat, hogy Moszkva egy új front nyitására készül, ugyanis attól tarthatnak, hogy Ukrajna ezeket a fegyvereket is célba fogja venni. Az Egyesült Államokban találkozott egymással az amerikai és az orosz pénzügyminiszter, a megbeszélések során a washingtoni politikus egyértelmű üzenetet küldött kollégájának – írja a Reuters. Scott Bessent azt mondta, hogy addig nincs üzlet az Egyesült Államok és Oroszország között, ameddig tart a háború Ukrajnában. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×