Infostart.hu
eur:
374.73
usd:
319.53
bux:
132888.2
2026. április 10. péntek Zsolt
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet mond, miután átvette az egyetem tiszteletbeli polgára (Civis Universitatis Honoris Causa) címet a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ünnepségén 2025. április 4-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Elemző: Izrael engedte a Hamász és Katar közötti piszkos ügyleteket, de Benjamin Netanjahunak nincs mitől félnie

Az egyik tévécsatorna által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az izraeli vezetés tudtával zajlottak komoly pénzmozgások Katar és a Hamász között, a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A történész szerint azt is lehetett tudni, hogy a Hamász nem békés célokra fordítja a kapott összegeket.

Az izraeli hadsereg által Gázában lefoglalt dokumentumok szerint a Hamász éveken át szoros kapcsolatban állt Katar vezetésével, amely aktívan finanszírozta is a terrorszervezetet. A megtalált iratok között olyan levelezések és feljegyzések is szerepelnek, amelyek a dzsihadista szervezet legmagasabb rangú vezetőitől, többek között a 2023-ban rejtélyes teheráni robbanásban elhunyt Iszmail Hanijetől és a gázai vezető Jahja esz-Szinvártól származnak. A levelezés szerint a katari állam – és maga az emír – aktívan segítette a Hamászt, havonta milliókat juttatva el hozzájuk különféle csatornákon keresztül.

Novák Attila történész az InfoRádióban elmondta: már korábban is megjelentek sajtóértesülések azzal kapcsolatban, hogy a katari állam támogatja a terrorszervezetet, és a mostani fejlemény is egyértelműen ellentmond Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon korábbi kijelentésének, amely szerint Katar egy komplikált, de nem ellenséges állam. A lefoglalt dokumentumokat a független, kormánykritikus 12-es tévécsatorna mutatta be, és a tudósítás szerint

a felek közötti pénzmozgások éveken keresztül az izraeli vezetés tudtával zajlottak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint ez a lelepleződés más megvilágításba helyezi Donald Trump amerikai elnök béketervét, illetve annak fogadtatását is a palesztinok körében.

A tévécsatorna vélhetően katonai vagy titkosszolgálati forrásból szerezte meg a dokumentumokat, a szakértő szerint nyilvánvalóan olyanok szivárogtathatták ki, akik nem szimpatizálnak az izraeli miniszterelnökkel. Az eset körülményeit és a dokumentumokban szereplő információkat már vizsgálják. Novák Attila ezzel együtt nem gondolja azt, hogy ez az ügy gyökeres változásokat idézne elő az izraeli belpolitikában.

Bár a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint, ha most tartanának választásokat, akkor jó eséllyel az ellenzék alakíthatna kormányt, és valószínűleg nem lehetnének a kormánykoalíció tagjai olyan szélsőjobboldali miniszterek, mint például Bezalel Szmotrics vagy Itamar Bengvir, a történész azonban hozzátette: elsöprő fölényt nem tudnának szerezni az ellenzékiek. Az izraeli parlamentben nagyon nehéz többséget kialakítani, az előző kormánynak például csak egyfős többsége volt, végül másfél év után megbukott.

A történész megjegyezte: az izraeli sajtó jelentős része nagyon kritikus Benjamin Netanjahuval szemben, és több újságíró kapva kapott az alkalmon, hogy minél több információ nyilvánosságra kerüljön a lefoglalt dokumentumokból. Novák Attila szerint nem is lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy „Izrael kvázi elnézte” Katar és a Hamász ügyleteit, illetve „a legfelsőbb körökből származott az engedély, hogy a szervezet megkaphassa a pénzeit”. Mint fogalmazott,

azt is lehetett tudni, hogy a Hamász ezeket az összegeket nem békés célokra fordítja, hanem alagutak megépítésére vagy fegyverek beszerzésére.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa arra is kitért, miként befolyásolhatja Benjamin Netanjahu politikai karrierjét a mostani ügy, annak tudatában, hogy több korábbi kényes eset is napvilágot látott már vele kapcsolatban. Novák Attila elmondta: az izraeli kormányfő már 75 éves, az utóbbi időben az egészségi állapota is rosszabbodott, de krónikus betegsége nincs. Abból a szempontból nincs mitől tartania, hogy pártján, a Likudon belül biztos a pozíciója. Ugyanakkor ellene szól, hogy az izraeli társadalom kezd belefáradni a folyamatos háborúzásba.

A történész úgy fogalmazott, a gázai konfliktus „egy végeláthatatlan folyamat”, Benjamin Netanjahu is rendre azt hangoztatja, nem állnak le a fegyveres fellépéssel, amíg nem érnek el végső győzelmet, illetve nem számolják fel a Hamászt. Az ellenzék éppen azzal támadja folyamatosan a miniszterelnököt, hogy a politikáját állandó háborúzásra építi, és amíg a jelenlegi helyzet fennmarad, addig elterelődik a figyelem a hatalomgyakorlás módjáról.

Az izraeli lakosság többsége viszont azt szeretné, ha minél előbb lezárulna a háború, és kiszabadulnának a még életben lévő túszok, mert ezzel „pont kerülne az ügy végére”. Novák Attila szerint a mostani Katar-ügy „színesíti a képet, de döntően nem befolyásolja Benjamin Netanjahu sorsát”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Ukrajnában a béke nagyon messze van, még a tartós tűzszünet is távoli

Kaiser Ferenc: Ukrajnában a béke nagyon messze van, még a tartós tűzszünet is távoli

A pravoszláv húsvéti ünnepre hivatkozva tűzszünet lépett életbe Oroszország és Ukrajna között. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az elmúlt négy évben mindig megtartották a húsvéti tűzszünetet, utána viszont ugyanúgy folytatódtak a harcok, ezért ebből nem lehet egy tartós békére következtetni.

Figyelmezteti a szavazókat a választási iroda

A választási szervek felkészültek mind a hazai, mind a külképviseleti szavazás lebonyolítására, a levélszavazás a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik. Viszont figyelmeztetést tettek közzé: ne hagyják az utolsó pillanatokra a voksolást, mert sorok alakulhatnak ki, és senki ne felejtse otthon az igazolványát.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Giró-Szász András politikai tanácsadó
Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Donald Trump amerikai elnök azt mondta egy NBC Newsnak adott interjúban, hogy a libanoni hadműveletek visszafogására kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az amerikai vezető úgy látja - napokon belül meg fognak tudni állapodni Iránnal egy békeszerződés nyélbe ütéséről. Nagyon úgy tűnik, hogy Libanon és Izrael hamarosan tárgyalni kezd az országban zajló harcok beszüntetéséről. Felolvastak az iráni köztelevízióban egy olyan üzenetet, melyet állítólag Irán legfőbb vezére, Modzstaba Hámenei küldött az iráni népnek – számol be az Al-Dzsazíra. A nap folyamán Irán és az USA Pakisztánban fog tárgyalni a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×