Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Washingtoni atomcsúcs - Obama és Erdogan tárgyalt

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni közös harcról, Törökország biztonságáról és az európai migránsválságról tárgyalt Washingtonban Barack Obama amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel csütörtök este Washingtonban.

A washingtoni nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából folytatott megbeszélésükről a Fehér Ház tájékoztatott szűkszavú közleményében. Eszerint Barack Obama az amerikai nép részvétét fejezte ki Erdogannak a csütörtöki diyarbakiri terrortámadás miatt.

Tárgyaltak a két ország együttműködéséről a regionális biztonság, a terrorizmus elleni harc és a migráció kérdéséről. Obama megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja Törökország biztonságának fenntartását és a terrorizmus elleni közös harcukat. Tárgyaltak arról is, hogyan lehet fokozni a IÁ meggyengítésére és megsemmisítésére irányuló közös erőfeszítéseiket - áll a Fehér Ház közleményében.

Erdogan a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozóra érkezett az amerikai fővárosba, és tárgyalt csütörtökön Joe Biden alelnökkel. Barack Obama programjában nem szerepelt hivatalos kétoldalú megbeszélés Erdogannal, találkozójuk csupán "informális" jellegű volt. Ezt megfigyelők Washington elutasító gesztusaként értékelték, és az emberi jogok, a sajtószabadság, illetve a szíriai válságkezelés miatti nézeteltérésekkel magyarázták.

Törökország az Egyesült Államok NATO-beli szövetségese. Együtt harcolnak Szíriában és Irakban nagy területeket ellenőrzése alatt tartó IÁ ellen. Az amerikai kormányzat részéről azonban egyre több bírálat éri Erdogant.

A két ország közötti feszültségeket egyrészt az gerjeszti, hogy a török kormányerők támadják azokat a kurd fegyveres csoportokat, amelyek Washington szerint a leghatékonyabban harcolnak a dzsihadisták ellen Irakban és Szíria északi részén. Ankara viszont azt állítja, hogy ezek a kurd erők kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet mindkét ország terrorszervezetnek tart. Feszültséget szított a két ország között a török hadsereg észak-iraki szerepvállalása is, a Fehér Ház pedig az elmúlt hónapokban többször bírálta Ankarát a szólásszabadságot és a demokráciát fenyegető intézkedései miatt.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×