Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A török államfő szerint Európa lehetővé tette a terrorfenyegetés terjedését

Recep Tayyip Erdogan török államfő egy amerikai televíziós interjúban csütörtökön arról beszélt, hogy sok európai ország nem veszi komolyan a terrorfenyegetést és nem küzd megfelelően a terrorizmus megfékezéséért. A török politikus előadást tartott a tekintélyes liberális Brookings Intézetben is.

Erdogan a CNN hírtelevíziónak adott interjút Washingtonban, ahová a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozóra érkezett.

A politikus hangot adott azon aggodalmának, hogy sok európai ország nem ismeri fel a terrorfenyegetés jelentőségét, s ezért nem is küzd ellene hatékonyan. Szerinte ennek bizonyítéka az is, hogy sok dzsihadista Európából érkezik a közel-keleti térségbe. Példaként hozta fel Belgiumot, amely - mint fogalmazott - "hanyagul" kezelte Ibrahim el-Bakraoui ügyét. (Ibrahim el-Bakraoui az a terrorista, aki március 22-én felrobbantotta magát a brüsszeli nemzetközi repülőtéren, testvére, Khaled pedig nem sokkal később a brüsszeli metróban követett el öngyilkos merényletet. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda korábban értesítette róluk a holland hatóságokat, még korábban pedig Törökország is hírszerzési információkat adott át róluk a holland és a belga illetékeseknek.)

A török államfő ugyanakkor hangsúlyozta országa elkötelezettségét az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harcban. "Mi elkötelezettek vagyunk és ugyanezt a határozottságot várjuk el a nyugati országoktól is" - fogalmazott.

A liberális Brookings Intézetben Erdogan általában a Törökország előtt álló kihívásokról tartott egyórás előadást, majd kérdésekre válaszolt. Példásnak nevezte hazájában a demokrácia és az emberi jogok helyzetét, szólt a török-orosz és a török-iráni viszonyról, s hangsúlyozta, hogy Törökország a jelenlegi regionális konfliktusok frontvonalában van.

Beszéde és egyáltalán jelenléte a tekintélyes kutatóintézetben azért keltett érdeklődést, mert török lapinformációk szerint az intézmény nem tervezte meghívni őt, ám egy igen tekintélyes török üzletasszonynak sikerült "elrendeznie" a meghívást. Ráadásul az intézetben megkülönböztetett tisztelettel fogadták az államfőt, aki a feleségével jelent meg a rendezvényen.

Az atomcsúcson azonban hivatalosan "csak" az amerikai alelnök, Joe Biden fogadja őt, Barack Obama elnök "informális találkozót" tart vele.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×