Az eredmények szerint a lakosság közel fele szerint alapvetően jó irányba mennek a dolgok Afganisztánban, de ezzel párhuzamosan az ennek ellenkezőjét vallók tábora is emelkedett a legutóbbi felmérés óta: 2004 óta még sosem gondolták ennyien, a válaszadók 35 százaléka, hogy az ország rossz irányba tart.

A központi kormányzat munkájával a megkérdezettek 73 százaléka elégedett, a helyi, tartományi vezetőségek még ennél is pozitívabb értékelést kaptak: a felmérés szerint átlagosan a helyi lakosság négyötöde kedvezően ítéli meg munkájukat - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Parlamenti képviselők és független szakértők is kételyeiknek adtak hangot ugyanakkor az eredményekkel kapcsolatban. A kritika szerint az adatok nem tükrözik a valós helyzetet. Bár a Karzai-kabinet elért kézzelfogható eredményeket is, például az egészségügy vagy az oktatás terén, továbbra is korrupciós ügyek lengik körül, és a közbiztonságot sem sikerült megszilárdítani az ország nagy részén. Az eredmények váratlanságát tükrözi, hogy azokról értesülve még kormányzati tisztségviselők is meglepettségüknek adtak hangot - írja az Al-Dzsazíra.

"Ez több mint füllentés" - fogalmazott Ramazan Bashardost parlamenti képviselő, korábbi elnökjelölt. - "Maga Karzai elnök sem elégedett kormányával, és sokat panaszkodik a médiában a nehézségekről" - indokolta véleményét a politikus.

A mintegy 300.000 dollár költséggel készült kutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta. A kutatási jelentés nagy hatással lehet a döntéshozókra az afgán kormányzatban és a nemzetközi közösségben egyaránt. Az eredmények publikálása szinte egybeesik az amerikai katonai jelenlét visszavonásának második fontos szakaszával. Ennek részeként várhatóan 17 tartományban az afgán biztonsági erők veszik át az ellenőrzést, készülve a nemzetközi kontingens 2014-es tervezett kivonására.

A kritikusok több módszertani észrevételt tettek a kutatási jelentéssel kapcsolatban. Shaharzad Akbar, a QARA közpolitikai tanácsadó és közvélemény-kutató cég szakértője szerint nagyon sok múlik azon, hogy kik kerültek be a kérdőíves adatfelvétel megkérdezettjei közé. Ha főként biztonságos területeken veszik fel az adatokat, akkor az olyan eltolódást eredményezhet, amelyet korrigálni kell. A véletlenszerű mintavétel feltételei sem garantáltak egy olyan országban, mint Afganisztán, ahol nincs megfelelő népesség-nyilvántartás.

Bruce Tolentino, az Asia Foundation afganisztáni képviselője védelmébe vette az eredményeket. Elmondta, hogy szükségszerűen alulreprezentáltak egy kutatásban azok, akik veszélyes környéken élnek. Ennek ellensúlyozására azonban az érintett, kockázatos provinciákban további adatfelvevő pontokat hoztak létre, hogy ellensúlyozzák a logisztikai nehézségek okozta alulsúlyozottságot.

Azonban a kutatás eredményei még az afgán kormány korábbi felmérésével sincsenek összhangban, amely azt mutatta ki, hogy a gyenge kormányzati teljesítmény miatt több tartományban is komoly elégedetlenség, esetenként fegyveres felkelés várható. A Gallup közelmúltban publikált kutatása pedig azt mutatta ki, hogy nőtt az országban azok száma, akik szerint az életük "szenvedés".