Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
327.24
bux:
145485.5
2026. november 11. szerda Márton

Cannes már készül a G-20-as találkozóra

Miközben az Európai Unió politikai vezetői és a világ tőzsdéi döbbenettel reagáltak a görög népszavazás bejelentésére, a francia baloldal és a szélsőjobb azonos nyelven beszél az ügy kapcsán: mindkét tábor a demokrácia megnyilvánulását látja a kezdeményezésben.

A szocialisták államfőjelöltje és a párt főtitkára közös közleményében alapvetően az eurózóna vezetőit hibáztatja a jelenlegi válság miatt, szerintük ugyanis a görög miniszterelnök lépése a közös európai kormányzás csődjét bizonyítja. Francois Hollande és Martine Aubry úgy vélik, hogy a görög krízis tulajdonképpen a tagországok hibája miatt mélyült el ennyire, mert nem rögtön a spekulációs támadások elején védték meg Görögországot.

A két politikus azt is hangsúlyozza, hogy bár szerintük is szükséges a görög pénzügyek rendbetétele, kezdettől fogva ellenezték a lakosságot sújtó "brutális" megszorításokat. A párt globalizáció ellenes képviselője, Arnaud Montebourg ennél lényegesen egyértelműbben fogalmazva azt mondta, hogy a népszavazási kezdeményezés okos és indokolt lépés, mert senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy népre kívülről kényszerítsen rá szenvedést és elszegényedést okozó döntéseket.

"Remélem, hogy a görög nép elutasítja a Brüsszelben kidolgozott, tízévnyi megszorítással fenyegető terv bevezetését" - nyilatkozta a sajtónak a Baloldali Front és a kommunisták államfőjelöltje, hozzátéve, hogy az európai politikusoknak kötelességük megmenteni nemcsak az eurót, hanem a görög népet is.

Hasonló szellemben nyilatkozott a zöldek államfőjelöltje, valamint a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöknője is. Utóbbi hangsúlyozta, hogy Görögország jövőjéről a görög népnek és nem néhány európai technokratának kell döntenie. Marine Le Pen hozzátette, hogy a népszavazás előkészület lehet a görögök számára az eurózónából való kilépésre.

A görög kezdeményezés kapcsán Nicolas Sarkozy elnök is megszólalt, és a hétfői megdöbbenését követően határozott hangon leszögezte: elismeri a görögök jogát a népszavazáshoz, de a válság megoldására a Brüsszelben múlt csütörtökön kidolgozott tervet tartja számukra az egyetlen lehetséges megoldásnak.

Mindeközben Cannes-ban a francia hatóságok gőzerővel készülnek a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G-20-ak csütörtökön kezdődő találkozójára, ahol a görög válság természetesen az egyik fontos napirendi kérdéssé lépett elő a népszavazási kezdeményezés bejelentése óta. A tengerparti üdülőváros biztonságát mintegy 12 ezer rendőr felügyeli, és a település központját, valamint a tanácskozás színhelyét, illetve annak környékét már szerdától hermetikusan lezárják.

Az előkészületekkel párhuzamosan a globalizáció ellenes egyesületek kedd óta tüntetéseket tartanak a szomszédos Nizzában, és egyebek mellett a javak igazságosabb elosztását követelik a G20-ak képviselőitől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik
Hogyan tovább a migráció elleni küzdelemben?

Európa továbbra is Marokkóra támaszkodik

Három hónappal azután, hogy migránsok tömegei érkeztek Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába, Marokkó igyekszik bizonyítani, hogy megbízható partnere az Európai Uniónak – erről ír a Migrációkutató Intézet Fókuszpont című elemzése. Ennek részleteiről Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője beszélt az InfoRádióban.

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×