Schmitt Pál - mint az MTI-nek a találkozó után elmondta - megnyugtatta tárgyalópartnerét, hogy az új alaptörvény garanciát biztosít a következő nemzedékeknek a szabadságjogok gyakorlására, miután az emberi jogokra vonatkozó részt az Európai Unió Alapjogi Chartájából emelték át. Hangsúlyozta, hogy "a médiában a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága 100 százalékos", valamint jelezte, hogy a médiatörvényben az Európai Bizottság által kifogásolt passzusok módosításra kerültek.

Az eurózóna válsága kapcsán a köztársasági elnök elmondta: annak ellenére, hogy Magyarország nem tagja az övezetnek, teljes mértékben annak stabilitásában érdekelt, hiszen Magyarországnak célja az eurózónához való csatlakozás, ezenkívül a kereskedelmi forgalom döntő hányadát az európai országokkal bonyolítja le. Ezért is fontos, hogy Magyarország jelen van a brüsszeli tanácskozáson és kifejtheti álláspontját - hangsúlyozta az államfő.

Schmitt tájékoztatása szerint a francia nemzetgyűlés elnöke különös érdeklődést mutatott a magyar alkotmányba foglalt adósságfék iránt, s jelezte, hogy az Franciaországban is kívánatos lenne. A két fél egyetértett abban, hogy a gazdasági problémák oka abban rejlik, hogy a lakosság, az önkormányzatok és az államok is túlköltekeztek.

A kétoldalú kapcsolatokat érintően a köztársasági elnök Franciaországot Magyarország egyik legmegbízhatóbb partnerének nevezte: a francia befektetők mintegy 100 ezer embernek biztosítanak munkát. "Olyan hosszú távú befektetőket ismertünk meg a franciákban, akik nem a gyors meggazdagodás reményében érkeznek hozzánk" - hangsúlyozta.

Accoyer örömmel jegyezte meg, hogy megoldódott Budapest és az Alstom vitája a metrószerelvények ügyében. A három évig érvényben lévő válság-, illetve bankadót illetően Schmitt arról biztosította partnerét, hogy a tehervállalás nem diszkriminatív, miután magyar cégeket is érint.

Schmitt Pál ezt követően Trócsányi László nagykövettel együtt honosítási okiratokat nyújtott át a párizsi magyar nagykövetségen, ahol 22-en tettek állampolgársági esküt.

A magyar államfő az új magyar állampolgárokhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy bár "a magyar nemzet szám szerint nem lett több, de erősebb lett". "Tartásában, szolidaritásában, az összefonódott kezekben", és abban, hogy "igenis vállaljuk, akarjuk és büszkén hirdetjük: magyarok vagyunk".

Schmitt szerint a "magyarok csillaga jól áll", hiszen olyan kormánya van, amely "komolyan veszi a nemzetstratégiát". "Nagy dolognak" nevezte, hogy "a fiatalok is sietnek az anyaország kebelébe", és rámutatott: egyetlenegy magyar embert sem szabad hátrahagyni.

A köztársasági elnök elmondása szerint Bernard Accoyer, a francia nemzetgyűlés elnöke előtt is hangsúlyozta a határon túli magyar kisebbségek szerepét. "Megtanítjuk Európát előbb-utóbb arra, hogy az alapvető kisebbségi jogok szentek" - jelentette ki Schmitt a nagykövetségen.

Január óta több mint százan tettek esküt Magyarország párizsi külképviseletén, kéthavonta átlagosan húszan kapnak magyar állampolgárságot. A kettős állampolgárságról szóló törvényt tavaly májusban fogadta el a parlament.

A magyar köztársasági elnök Párizsból Monte-Carlóba utazott tovább, ahol II. Albert monacói herceg meghívására a Béke és Sport Fórum elnevezésű konferencián vesz részt. Schmitt Pál pénteken utazik haza Budapestre.