A törvény alapján a kiválasztott pénzintézeteknek meghatározott passzívumaik 0,4 százalékát járulékként kell befizetniük az államkasszába. A passzívumok összegéből levonhatók a bank saját forrásai, illetve a védett betétek értéke.

A pénzügyminisztérium eredetileg 0,2 százalékos bankadót javasolt, de később ezt a tételt megduplázta, s ennek alapján utólag mintegy 40 millió eurónak kellene befolynia az államkasszába. A bankadóból származó teljes állami bevétel szakértői becslések szerint mintegy 80 millió eurót tesz majd ki.

Az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) azt javasolta, hogy a bankadó 0,7 százalékos legyen. Ezt a javaslatot azonban a törvényhozás nem hagyta jóvá. Peter Kazimír, a Smer képviselője javaslatát azzal magyarázta, hogy a három legnagyobb szlovákiai bank tavaly nyereségrészesedés gyanánt mintegy 180 millió eurót utalt át külföldi anyabankjának, mert azoknak pénzügyi gondjai vannak. Szerinte ez a 180 millió euró nagyjából a 0,7 százalékos adónak megfelelő összeg.

A parlamentben nem kapott támogatást a Smer azon javaslata sem, hogy az új járulékok fizetése következtében megnövekedett terheket a pénzintézetek ne háríthassák át semmilyen formában az ügyfeleikre. Ivan Miklos pénzügyminiszter szerint ilyen szabályozás nem reális, s az illúziók szférájába tartozik. "Az ellenőrzés a jövőben biztosan szigorúbb lesz, de ilyesmit törvényesíteni nem tartok reálisnak" - jelentette ki Miklos.

A Szlovákiai Bankszövetség a döntésre reagálva azon véleményének adott hangot, hogy még a pénzügyi tárca által elfogadhatónak ítélt 0,4 százalékos bankadó is megingathatja a pénzügyi rendszer stabilitását. A bankárok szerint ennek következménye a drágább termékek és drágább szolgáltatások lesznek. A bankszövetség ugyanakkor azt is javasolta, hogy a bankadó mértékét ne a pénzügyminisztérium, hanem a jegybank határozza meg a pénzügyi tárcával történő konzultációk után.