Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
326.95
bux:
144587.49
2026. november 11. szerda Márton

Martonyi: Uniós probléma a szerb restitúciós törvény

Komoly problémát jelenthet Szerbia európai uniós tagjelölti státuszának megszerzésében, hogy Belgrád elfogadta a diszkriminatív vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - mondta Martonyi János. A külügyminiszter hozzátette: ez a törvény nem magyar-szerb, hanem uniós probléma.

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a csatlakozni kívánó országokról szóló értékelését. Ebben uniós tagjelölti státuszt javasol a Bizottság Szerbiának.

Martonyi János külügyminiszter mai sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási törekvéseit. Hozzátette: az Európai Bizottság megállapítása szerint valamennyi jelentkező ország előrelépéseket tett az elmúlt időszakban.

Martonyi János elmondta: Szerbia a tagjelölti státuszt csak feltételekkel kapta meg, ezek között szerepel, hogy rendeznie kell a viszonyát Koszovóval. A külügyminiszter hangsúlyozta: a csatlakozási folyamatban megakadást jelenthet az új szerb restitúciós, azaz vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényben szereplő kollektív bűnösség elve, ami ütközik az uniós jogokkal.

"Azonnal láttuk, hogy itt a szöveggel komoly gond van, mert a megfogalmazás egyértelműen kollektív felelősségre, ha úgy tetszik, kollektív bűnösségre utal azzal, hogy kizárja az úgynevezett "megszálló erők" tagjait és azok leszármazottait, örököseit a visszaszármaztatási lehetőségből" - fogalmazott.

Martonyi János hangsúlyozta: ez nem magyar-szerb, hanem uniós probléma, ugyanis a magyarok mellett sok más nemzetiséget is érint. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, sőt a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék. Ez a mi felfogásunkkal nem egyeztethető össze. Nem hiszem, hogy azok a vajdasági magyarok, szerbek, szlovákok, románok, szlovének, bunyevácok, horvátok és mindenki más, akiket például, a Milosevic-rendszer besorozott, háborús bűnösök lennének. Nem önként csatlakoztak valamilyen különleges egységhez, hanem besorozták őket. Ezért én úgy hiszem, erkölcsileg elfogadhatatlan az, hogy egy ilyen törvényt fogadjanak el bárhol Európában 2011-ben" - jelentette ki.

A külügyminiszter kiemelte: Magyarországnak ebben a kérdésben világos erkölcsi, jogi és politikai álláspontja van.

Arra a kérdésre, hogy emiatt lesz-e magyar, vagy bármilyen más vétó az Európai Tanács december 9-ei ülésén, ahol szavaznak Szerbia tagjelölti státuszáról, Martonyi János azt mondta: a magyar kormány ebben a kérdésben később hoz döntést.

"Egyik ország sem kívánja az ezzel kapcsolatos álláspontját jelenleg fölfedni. Amikor azt mondtam, hogy komoly gond lesz abból, ha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia, azt hiszem, utaltam a végkimenetelre is. De ezzel kapcsolatban a magyar kormány a döntését akkor fogja meghozni, amikor ez a helyzet előáll."

Martonyi János emlékeztetett rá: Horvátországgal még a magyar uniós soros elnökség alatt lezárták a csatlakozási tárgyalásokat, így várhatóan még idén decemberben aláírják a horvát csatlakozási szerződést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Óvóhelyre küldték a lakosságot a NATO keleti szárnyán, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Drónok miatt riasztották a NATO vadászgépeit és óvóhelyre küldték a lakosságot a balti államokban szerda reggel, miközben súlyos csapások érték Oroszország északnyugati részét és több ukrán várost is. A Leningrádi terület felett legalább 150 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem, a támadások tüzet és transzformátor-vészleállást okoztak Oroszország második legnagyobb kikötőjében, Uszty-Lugában. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal volt vezetője a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnökével, Susie Wiles-zal, ami többet ártott, mint használt az ukrán-amerikai kapcsolatoknak. Ma folytatódnak Abu-Dzabiban az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×