David Cameron a londoni gazdasági napilap által hétfőn közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a tagállamok vagy "működőképes állapotba" hozzák az euróövezetet, vagy kénytelenek lesznek a valutaunió kudarcával szembesülni.

A konzervatív párti miniszterelnök szerint mindenekelőtt jelentősen meg kell emelni az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitását, úgy, hogy e forrásból a jelenlegi 440 milliárd euró helyett 1500 milliárd, vagy akár kétezer milliárd eurót is folyósítani lehessen a bankok feltőkésítésére vagy a szuverén adósságpiacokra.

Cameron - aki a múlt héten tartott éves tory kongresszuson kijelentette, hogy amíg ő a kormányfő, Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróhoz - a hétfőn megjelent interjúban "nagyon ingatagnak" nevezte a világgazdasági helyzetet, hozzátéve: valószínűleg az euróövezet e bizonytalanságnak és bizalomhiánynak a legfőbb forrása.

A brit kormányfő - a Financial Times szerint elsősorban a két legnagyobb eurógazdaság vezetőinek, Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek címezve intését - kijelentette: ha valaki az euróövezet tagja, akkor vállalnia kell "bizonyos kollektív felelősséget" a valutaunió sorsáért. A lap szerint Cameron ezzel azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy Merkel és Sarkozy eddig nem tudta erős kézzel kezelni a válságot.

A brit miniszterelnök szerint szükség van az európai bankrendszer "hiteles" stressztesztjére, akkor is, ha ez nagy pénzintézetek feltőkésítésének szükségességét mutatja ki. Cameron mindemellett elengedhetetlennek nevezte az uniós egységes piac elmélyítését és az euróövezeti irányítás javítását, abban az esetben is, ha ez szerződésmódosítást igényelne.

Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná az euróövezet felbomlása - jelentette ki a Financial Timesnak a brit kormányfő. Ez utóbbi fejleményt azonban nagy londoni befektetési és elemző cégek most már egyre nagyobb eséllyel jósolják.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - októberre szóló legújabb globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt most már 40 százalékosra teszi az euróövezet szétesésének valószínűségét.

Az EIU által a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyv egyaránt elképzelhetőnek nevezi az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics minapi helyzetértékelése szerint még ha a perifériális eurógazdaságok államadósságainak jelentős részét le is írják, és előteremtik a középtávú finanszírozási igényekhez szükséges pénzt, a gazdasági növekedés hiánya miatt a közadósság hamarosan ismét emelkedni kezdene ebben az országcsoportban.

Ennek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az európeriféria problémái mindaddig nem oldhatók meg, amíg ezek az országok ki nem lépnek az euróövezetből, és le nem értékelik saját valutáikat.

Az HSBC bankcsoport vezető közgazdászai által minap összeállított elemzés szerint ugyanakkor az 1930-as évek nagy depressziójához hasonló katasztrofális következményekkel járna az euróövezet szétesése, ezért nem szabad megengedni, hogy ez bekövetkezzen.

A ház átfogó katasztrófa-forgatókönyve szerint a valutaunió felbomlása a jelenlegi perifériális tagállamokban hiperinflációt, az exportorientált nagy központi eurótagországokban pedig - saját valutájuk várható meredek felértékelődése miatt - gazdasági összeomlást okozna.

Az HSBC szerint a Lehman Brothers amerikai nagybank csődje után elhatalmasodott válság is "éppen elég súlyos volt" a világgazdaság és a globális pénzügyi szektor számára, ám ami az euróövezet esetleges felbomlása után következne, az még ennél is sokkal súlyosabb lenne.