Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.85
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria

Az évezred építkezését fontolgatja a Kreml

A Kreml elhatározta, hogy feleleveníti azt a XIX. századi álmát, hogy Oroszországot és az Egyesült Államokat egy olyan vasúti pálya kösse össze, amely a Bering-szoros alatt egy alagútban fut.

A kormány tagjai jövő héten, egy konferencián vitatják meg azt a javaslatot, amelyet az orosz tudományos akadémia munkatársai készítettek.

Bár a projekt igen nagy költségekkel járna - az előzetes becslések szerint majdnem tízezer milliárd forintnak megfelelő összeget emésztene fel -, a terv készítői bíznak abban, hogy mindkét kormány támogatását megkapják.

Úgy vélik, a projekt azon kevés ötlet közé tartozik, amely alapvetően megváltoztathatja Oroszország keleti részének fejlődését.

A gazdasági minisztérium illetékese szerint a megvalósítás esélyei soha nem voltak még olyan jók, mint most.

Viktor Razbegin elmondta azt is, hogy 1998-ban már nagyon közel jártak a megegyezéshez az Egyesült Államokkal és Kanadával, a terv azonban akkor a rubel bedőlése miatt meghiúsult.

A majdnem 100 kilométer hosszú alagút érintené a Diomede-szigeteket is. Annál a pontnál, ahová az alagút oroszországi végét tervezik, egyelőre nincs kiépített úthálózat, a legközelebbi főút jelenleg 1.600 kilométerrel odébb halad.

Vasúti kapcsolat pedig jelenleg Alaszkát sem köti össze Kanadával vagy az Egyesült Államokkal. Ez azt jelenti, hogy az alagúttal együtt csaknem 6 ezer kilométernyi vasúti pályát is meg kellene építeni.

Az oroszok azonban nem ijednek meg a feladattól, mint mondták, a transzszibériai vasút hossza 9.200 kilométer, és mindössze hét év alatt készült el. Ebből kiindulva úgy vélik, hogy a jelenlegi tervük megvalósításához 12 évre lenne szükség.

A tervek szerint az alagútban személy- és áruszállítás egyaránt folyna, sőt, az is felvetődött, hogy olaj- és gázvezeték is épüljön vele párhuzamosan.

A hírek szerint a tervet több magánbefektető támogatná, például a Chelsea futballklub tulajdonosa, Roman Abramovich is. A nagyobb falat feltehetően az amerikai magánbefektetők megnyerése lesz.

Elsőként az 1800-as évek végén, a coloradói kormányzó vizionált  hidat a két kontinens közé. Az ötletet 1940-ben is felélesztették, ám akkor sem történt semmilyen előrelépés az ügyben.

Az 1960-as években ismét felvetődött a terv, amely már tartalmazta egy gibraltári híd megépítését is, ami lehetővé tette volna öt kontinens összekapcsolását.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×