Több rendőr vigyáz a Pápa testi épségére Törökországban, mint amennyi az amerikai elnökre felügyelt ankarai látogatásakor. A katolikus egyházfő négynapos vizitre érkezik a zömmel muzulmánok lakta országba. Elemzők rendkívül kényesnek és nehéznek tartják XVI. Benedek török útját.

A feszült hangulat oka, hogy még szeptemberben, egy németországi előadásában a pápa - egy középkori bizánci császárt idézve - bírálta Mohamed prófétát.

Ez az idézet hatalmas fölzúdulást váltott ki az iszlám világban. A katolikus egyházfő azóta több gesztust is tett a muzulmánok megbékítésére, igaz, szavait nem vonta vissza.

A mostani látogatáson a török államfővel, valamit a miniszterelnökkel is találkozik. Többen úgy vélik, vérszegény az állami program.

Törökország egyébként azért is orrolhat a pápára, mert még bíboros korában, hevesen ellenezte Ankara uniós csatlakozását. És ő volt az is, aki el szerette volna érni: az unió alkotmányos szerződése utaljon Európa keresztény gyökereire, kultúrájára.

A mostani látogatás során a pápa a keresztény kisebbség vezetőivel is találkozik, Isztambulban ellátogat az egykori bizánci keresztény székesegyházba , a ma múzeumként működő Hagia Sofiába, innen a tervek szerint a Kék Mecsetbe megy.

XVI. Benedek elemzők szerint a muzulmán országok keresztényeinek sorsára akarja fölhívni a közvélemény figyelmét.

Az unió nemrég közzétett országjelentésében arra szólította fel Ankarát, hogy bővítse a nem muzulmán vallási közösségek jogait.

Az európai keresztény egyházak pedig azt szeretnék elérni, hogy a törökök biztosítsanak olyan jogokat a keresztényeknek, amilyeneket az európai országokban élő muzulmánok maguknak követelnek.