Kapitány István hangsúlyozta, a források jelentős része a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) célozza, beruházások, termékfejlesztés és az exportpiacokra lépés támogatásával. A 4000 milliárd forintos keretből 1300 milliárd forint különböző Széchenyi-kártya programokhoz kapcsolódó hiteleken, mintegy 1000 milliárd forint pedig az Eximbank különböző hitelprogramjain keresztül jutna el a vállalkozásokhoz.

A tárcavezető szerint a kkv-k versenyképességének javításához nem elegendő a pénzügyi támogatás, a vállalkozások digitalizációját, menedzsmentkultúráját, nyelvtudását és exportképességét is fejleszteni kell. Hozzátette, a költségvetés 25 milliárd forintot fordít az exportképesség támogatására, a kkv-k adózása pedig nem változik.

A Wekerle+ programról szólva elmondta, annak fontos eleme a lakhatási támogatás, amely új és használt lakások vásárlását is segíti. Jelezte, a program energetikai felújítási része a családi házakra, köztük a Kádár-kockákra, valamint a tégla- és panelépítésű társasházakra is kiterjed.

A családi házak felújítására 15 millió forintos keret állhat rendelkezésre, amelyből az elért energiahatékonyság-javulástól függően 30 vagy 50 százalék vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A társasházi lakások esetében lakásonként 5 millió forintos finanszírozásra van lehetőség, amelynek akár a fele vissza nem térítendő támogatás lehet, 50 százalékos energiahatékonyság-javulás elérése esetén, 15 éves futamidő és nulla százalékos kamat mellett.

Kapitány István közölte, a program célja 2030-ig 120 ezer otthon energetikai korszerűsítése. Ha a kezdeményezés iránt jelentős kereslet mutatkozik, további költségvetési és európai uniós forrásokat is bevonnának. A tervek szerint ebből mintegy 60 ezer családi ház felújítása valósulhat meg.

A rezsicsökkentés esetleges átalakításával kapcsolatban azt mondta, jelenleg nem ez a szakmai stáb fókusza, hanem az, hogy Magyarország olcsóbban és több forrásból tudjon energiát beszerezni. Cáfolta, hogy a költségvetés előkészítése során kidolgozták volna a rezsicsökkentés célzottá tételét, és azt is kijelentette, hogy Tótth András energetikai államtitkár lemondásának nincs köze ehhez a kérdéshez.

A tárcavezető az energetikai fejlesztések között említette a 2030-ig meghirdetni tervezett, összesen 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitásra vonatkozó tendert, valamint az energiatárolói kapacitások bővítését.

Kapitány István beszélt a Paksi Atomerőmű I. üzemidő-hosszabbításáról és a Paks II. beruházás felülvizsgálatáról is. Utóbbival kapcsolatban elmondta, energetikai, jogi és pénzügyi szempontból is áttekintik a projektet, a szükséges döntéseket a felülvizsgálat lezárulta után hozzák meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a nukleáris energia mellett, és az atomenergia a jövőben is jelentős része lesz a magyar energiamixnek.

A miniszter cáfolta azokat a híreszteléseket is, amelyek szerint benyújtotta volna lemondását. Közölte, nincs ilyen szándéka, és ha ez megváltozna, arról nyilvánosan tájékoztatást adna.