Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.53
bux:
0
2026. április 16. csütörtök Csongor

Libanonban megkezdődött a helyreállítás

Miközben a libanoni kormányhadsereg megkezdte a Litáni-folyótól délre eső területre való bevonulást, a segélyszervezetek is megindultak Dél-Libanonba, hogy ellássák a térségbe visszatérő emberek tízezreit. Franciaország közben jelezte, hogy elvállalná a régióba vezénylendő békefenntartók vezetését, annak ellenére, hogy a közvélemény egyelőre óvatosan tekint az ötletre.

Özönlenek a segélyszervezetek Dél-Libanonba. A hétfőn életbe lépett tűzszünet és a libanoni hadsereg telepítése nyomán a nemzetközi szervezetek is sürgős lépéseket tesznek a hazatérő menekültek megsegítésére.

A Nemzetközi Vöröskereszt mérnököket küldött a megrongálódott vízvezetékek kijavítására, és hat élelmiszert és üzemanyagos szállító konvojt indított útnak Dél-Libanon felé. A Világélelmezési program hozzájuk hasonlóan élelmiszert, vizet és sátrakat küldött a térségbe.

A segélymunkások emellett részt vesznek a romok eltakarításában is. Ennek során újabb holttesteket találtak.

Közben folytatódik a libanoni hadsereg bevonulása a területre, ami a tűzszünet egyik előfeltétele volt. A másik feltétel az volt, hogy a kormány hatalmának kiterjesztésével Dél-Libanonra, lefegyverzik a Hezbollah harcosait.

A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója ugyanakkor közölte: hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a Hezbollah-katonák fegyvereiket elrejtve visszatérnek a civil életbe. Mindez annak ellenére történik, hogy Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök közölte: ezentúl csak az állami testületek tagjainál lehet fegyver.

Hezbollah-vezetők pedig nyíltan ki is mondták, hogy nem lesznek hajlandók leadni fegyvereiket.

Az izraeli légierő röplapokat dob le, és felszólítja a menekülteket, hogy még ne térjenek vissza Dél-Libanonba. Ennek ellenére sokan nem tesznek eleget a figyelmeztetésnek és hazaindultak.

Ez azonban veszélyes lehet, mert az ENSZ és a Human Rights Watch emberi jogi szervezet figyelmeztetett, hogy sok fel nem robbant, úgynevezett kazettás bomba van a területen.

Franciaország mindenközben jelezte, hajlandó vezetni a kibővítendő ENSZ-békeerőt. Egyes jelentések szerint azonban Párizs csak kis létszámú csapattestet küldene. ENSZ-illetékesek most arra próbálják rábírni Franciaországot, hogy jóval nagyobb kontingens vezénylésébe egyezzen bele.

Egy felmérés szerint azonban a francia közvéleménynek alig több mint a fele támogatja ezt, mivel nem tudja, hogy milyen jogokkal rendelkeznének a katonák. Emellett sokan emlékeznek még 1983-ra, amikor Bejrútban 58 francia deszantos halt meg egy robbantásos merényletben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

Bajban a repülési ágazat, a nyári csúcsszezonban Európában is lehetnek gondok a kerozinellátással

A Hormuzi-szoros lezárása a kerozinellátás miatt jelentős problémákat okoz a légiközlekedésnek, főleg az ázsiai térségben – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor. Az Egek ura című blog szerkesztője hozzátette: már az orosz–ukrán háború is számos gondot okozott az elmúlt négy évben, de az újabb légtérkorlátozások miatt nagyobb kerülőket kell tenniük a járatoknak, miközben a forgalmat illetően is jelentős kapacitások estek ki.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Nyár közepéig tarthat a türelem: utána jöhet az igazi energiasokk

Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli adok-kapok napok alatt szétszakította az energiapia­cok megszokott logikáját: miközben a határidős olajárak már a lehiggadás lehetőségét árazzák, a fizikai piacon sosem látott felár alakult ki, és a stratégiai készletek felszabadítása is csak átmeneti mankónak tűnik. De mit olvas ki ebből egy befektető: mennyire tartható a „két hét tűzszünet”, hol jöhet a következő infrastruktúrasokk, és milyen gyorsan gyűrűzik be mindez az ipari nyersanyagokba a műtrágyától az alumíniumon át az ezüstig? Az EnergyTalks vendége Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere volt, akivel azt is körbejártuk, mikor válik valós hiánnyá a papíron kezelhető kockázat, kik lehetnek a rövid távú nyertesek és vesztesek, és mi az a forgatókönyv, amely egyetlen rossz találattal újraírhatja az energiaátmenet tempóját is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×