Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
329.93
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória

Újabb támadások és tárgyalások a Közel-Keleten

Felújította a Bejrút elleni, egy hete felfüggesztett légitámadásait Izrael. A zsidó állam repülői szerda óta már másodszor bombázták a libanoni főváros síiták lakta, déli kerületeit. Az izraeli légierő szintén támadta Libanon északi területeit.

A libanoni hatóságok egyelőre nem adtak tájékoztatást arról, milyen célpontokat támadtak az izraeli vadászgépek. Az ország északi részén ugyanazt a körzetet bombázták, ahol egy nappal korábban két hidat leromboltak.

Közben az izraeli kormányfő megismételte: addig folytatódnak a hadműveletek, amíg elkezdődik egy nemzetközi erő telepítése Dél-Libanonba.

Ehud Olmert úgy vélte: 15 ezer békefenntartóra lenne szükség a térségben.

Izrael tűzszünetre törekszik, nem pedig Dél-Libanon elfoglalására - tette hozzá.

Korábban a zsidó állam engedélyezte, hogy kikössenek Tripoli kikötőjében az ENSZ üzemanyag-szállító hajói, és szabaddá tette a szárazföldön érkező segélyszállítmányok útját is.

Tárgyalások Damaszkuszban

A libanoni válság rendezéséről tárgyal Bassár el-Aszad szír elnökkel az Európai Uniót képviselő spanyol külügyminiszter Damaszkuszban. Miguel Angel Moratinos tegnap Bejrútban egyeztetett a kérdésről.

A spanyol külpolitika irányítója az első magas rangú uniós diplomata, aki a libanoni válság kirobbanása óta a szír fővárosba látogatott.

Korábban az európai közösség többször is együttműködésre szólította fel Szíriát az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti konfliktus megoldásában.

Az unió az együttműködésért cserébe támogatást is ajánl a damaszkuszi kormánynak az arab ország gazdasági reformjának megvalósításához.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×