A haddzs során különböző vallási szertartásokra kerül sor az iszlám legszentebb városában, Mekkában és környékén. A szertartások sora az úgynevezett taváffal kezdődik: a zarándokok hétszer megkerülik a mekkai nagymecset középpontjában található Kába-követ. A hagyomány szerint a kocka alakú építményt Ábrahám és egyik fia, Iszmáil építette. A muszlimok szerte a világon a Kába-kő irányába fordulva imádkoznak.

A Kába-kő megkerülését követően a zarándokok a mintegy 8 kilométerre található Mina-völgy felé vonulnak, ahol az éjszakát egy hatalmas sátorvárosban töltik majd.

A második napon az Arafat-hegyre vonulnak közel 20 kilométerre Mekkától, ahol napnyugtáig maradnak, ami a zarándoklat csúcspontjának számít.

Szaúd-Arábiát az iráni konfliktus során drón- és rakétatámadások százai érték, s ugyan a légvédelem a legtöbb harceszközt képes volt megsemmisíteni, voltak áldozatok és károk is keletkeztek az energetikai létesítményekben és lakott területeken.

A szaúdi védelmi minisztérium felvételeket tett közzé légvédelmi eszközök telepítéséről a Mekka körüli kegyhelyeken, egyben biztosította a zarándokokat, hogy meg fogják őket védeni az esetleges támadásoktól.

A világ egyik legnagyobb vallási eseményének számító mekkai zarándoklatot az iszlám szerint minden hívőnek legalább egyszer az életében teljesítenie kell, ha az egészsége és az anyagi körülményei engedik. Jóllehet a haddzs az iszlám által használt holdnaptár meghatározott időszakában van, az iszlám bátorítja az úgynevezett „kis zarándoklatot” (umra) is, amelyet az év bármely szakaszában el lehet végezni. A királysághoz évente több milliárd dollár folyik be ezekből a zarándoklatokból.

A zarándoklaton való részvételhez a királyság adja ki az engedélyeket. Mindemellett jelentősen megugrottak a repülőjegyárak az iráni konfliktus következtében, s a hőmérő higanyszála is várhatóan 45 Celsius-fokra fog emelkedni hétfőn Mekka térségében. Két éve a zarándoklatok több mint 1300-an vesztették életüket a hőség miatt.