Mit mutatnak a választás hetében közzétett mérések, amennyiben vannak ilyenek?

Mráz Ágoston Sámuel: A választás hete még zajlik, arra számít mindenki, hogy lesznek még kutatások vasárnapig. Az előző héten volt egy konferencia, amin sok közvélemény-kutató megmutatta a számait, és ajánlom is mindenkinek a figyelmébe a partpreferencia.hu oldalt, ahol összehasonlíthatóan ezek az adatok szerepelnek. Az látszik egyértelműen, hogy a korábbi nagy különbségek minthogyha oldódtak volna és korrelálnak egyre inkább a közvélemény-kutatási eredmények. A Fidesz minden közvélemény-kutató szerint meg fogja nyerni ezt a választást, 45 és 51 százalék közötti eredményre számítanak a kutatások, amelyek az elmúlt két-három hétben készültek, ami a korábbi várakozásnál egyértelműen jobb adat, hiszen emlékszünk, hogy nem volt egy hónapja, amikor a "ha 40 százalék alá csökken a Fidesz, mit kell csinálnia?" kérdést vetette fel Magyar Péter.

De ez nem egy fikció volt?

Mráz Ágoston Sámuel: Egy fikció volt, de akkor volt olyan közvélemény-kutatás, amely felvetette ennek a reális esélyét, és most pedig egyértelműen minden kutatás abba az irányba mutat, hogy 45 százalék fölött végez a Fidesz, ami azt jelenti, hogy a 2019-es eredményét is elérheti, de a 2004-es eredménye körül biztosan végezni fog, és éppen ezért el tudja majd mondani a Fidesz azt a három gondolatot, hogy sokan szavaztak rá, mert a részvétel várhatóan minden eddiginél magasabb lesz, tehát abszolút értékben talán a legtöbb szavazatot kapja, el tudja mondani azt, hogy Európában a legjobban szerepelt a Fidesz, mert hagyományosan a máltai Munkáspárttal van egy virtuális küzdelme, ahol két párt van lényegében, és ezért a győztes mindig 50 százalék fölött végez, és ami a legfontosabb, mindenki ezt fogja csinálni, át fogják számítani országgyűlési választási eredményre az európai parlamenti listás eredményeket. A magunkfajta okoskodók el fogják mondani, hogy ezt nem lehet egy az egyben átszámítani, de mégis, ha átszámolják, akkor minden várakozás szerint a jelenlegi pártstruktúra okán az fog kijönni, hogy kétharmados győzelmet szerzett volna a Fidesz, ha június 9-én országgyűlési választás lett volna, és ez bőven elég ahhoz, hogy a Fidesz el tudja mondani aznap este, hogy megnyerte ezt a választást.

Az a mondás ment át, hogy az EP-választás egy nagymintás közvélemény-kutatás.

Mráz Ágoston Sámuel: Igen, és ezután pedig egy elő-országgyűlési választás lesz.

Závecz Tibor: Ne rohanjunk azért ennyire előre, hogy majd 2026-ig milyen üzeneteket hoz magával. Természetesen 10-én megkezdhetjük ezt a beszélgetést. A kutatási adataink közül a legfrissebb két napja jelent meg, június 2-án zárult a felmérés, annak a hétnek az erőviszonyait mutatják meg. Ezt azért tartom nagyon fontosnak hangsúlyozni, mert ha valamikor, akkor most tényleg nagyon intenzív kampányt látunk. Azért az nem szokott elhangozni, amit a miniszterelnök mondott, hogy utolsó előtti napon egymillió embert szeretnének személyesen elérni. Gyurcsány Ferenc is egy interjúban tízezer aktivistának az elérési potenciáljáról beszélt. Magyar Péter nagygyűlést tart nyolcadikán a Hősök terén, tehát nagyon sok olyan dolog van, ami nem szokványos, vagy legalábbis ebben a méretben nem találkoztunk vele. A kommunikáció tekintetében egyáltalán nem találkoztunk ilyen bejelentésekkel.

Mindenki fűt, senki nem hűt.

Závecz Tibor: Ez nyilvánvaló, még a kisebbek is próbálnak, a hatékonyságot majd meglátjuk. Visszatérve az adatokra, valóban a május eleji felmérés a biztos elmenetelt ígérő és a listák között választani tudó választópolgárok körében a Fidesz esetében 39 százalékos volt. Nálam most ez az adat 45 százalékos. Az a helyzet, hogy már látszik a Fidesznek az az intenzív kampánytevékenysége, ami egyrészt abból fakad, hogy végül is rátaláltak arra a kommunikációs elemre, ami a választópolgárok számára leginkább hozzájuk köthető, ez a háború vagy béke. A másik, szerintem legalább ennyire fontos, Orbán Viktor kampánytevékenysége, annak a láthatósága, hogy az első számú vezető kampányol és lényegében mindegy, hogy hol kampányol és mekkora közönség előtt, mert nem új szavazókat gyűjt Orbán Viktor, hanem a meglévőket akarja elvinni. Ennek az üzenete az, ami fontos.

A Fidesz erősödése miből áll össze? A témából? Orbán Viktor személyes beleállásából a kampányba?

Závecz Tibor: Ez az adat alapvetően a részvételi hajlandóságnak az erősödése. A Fidesz esetében, bár nálam egy pár százalékponttal emelkedett a támogatottság, visszament arra a szintre, ahol korábban volt, nyilvánvalóan jöttek vissza szavazók, de szerintem ez a kampány egy aktivizáló kampány. Inkább arról van szó, hogy mennyire sikerül fölfűteni a szavazókat, mennyire sikerül őket meggyőzni arról, hogy ne csak szimpatizánsok legyenek, hanem tényleges szavazók legyenek. És szerintem ennek az aktivizáló tevékenységnek fontos eleme az, hogy van mihez csatlakozni tematikusan, és van valaki, akiben látják azt, hogy viszi a kampányt egy személyben. Ő a kovásza a Fidesz-közösségnek. Ezek fontos dolgok, ezenkívül szerintem más igazán nincsen. Abból a mélypontból viszont látható, hogy kilábalt a Fidesz, ahol a kegyelmi botrány után volt.

Mennyit tud a miniszterelnök hozzátenni egy kampányhoz?

Mráz Ágoston Sámuel: Ebben az esetben különösen sokat, mert itt a törzsszavazókról beszélünk. 50 százalék körül lehet a részvétel egy EP-választáson, nem úgy, mint az országgyűlési választáson, ahol 70 százalék volt az elmúlt két alkalommal a részvételi hajlandóság. Az 50 több mint öt évvel ezelőtt a 43 százalék az EP-választáson, tehát van egy felhajtóereje az önkormányzati választás párhuzamosságának is, meg a tét is talán nagyobb. A háború és a béke ügye azért sokakat foglalkoztat, de a lényeg az, hogy nem a peremszavazók mennek el, akik számára nem olyan izgalmas a politika, csak a legvégén a választásnál úgy döntenek, hogy mégiscsak leadnak egy ikszet valamelyik pártra, hanem azok mennek el, akik elkötelezettjei egyik vagy másik politikai közösségnek. És azért megy a miniszterelnök sok helyre kampányolni, hogy ezeket az elkötelezett híveket mozgósítsa. Miből áll egy elkötelezett Fidesz-hívőnek vagy Fidesz-szavazónak a világképe? Nagyon szeretné, ha Orbán Viktor lenne a miniszterelnök. Ha Orbán Viktor kampányát látja, az biztosan a leghatározottabb mozgósító hatás számára, és teljes mértékben azonosul a miniszterelnökkel abban a kérdésben, hogy ezen a választáson a háború és a béke ügye a legfontosabb, és minden olyan lépést, nemzetközi lépést, belpolitikai mozgást, ami közvetlenül vagy közvetve a háború ügyét szolgálja, elutasítanak ezek a választópolgárok. Egy hatalmas mozgósítás, egy teljes átrendeződés volt. Mi is azt látjuk, hogy a Fidesz-tábor sokkal jobb állapotban van, mint, mondjuk, februárban volt, az akkori önmagához képest három-négy százalékponttal erősödött.

Van a Fidesznek tematizációs monopóliuma, vagyis az ellenfelei is arról beszélnek, amiről ő szeretné, hogy beszéljenek, azaz a háborúról meg a békéről?

Závecz Tibor: Nem hiszem. Visszavette talán Magyar Pétertől a tematizációt vagy legalábbis bejött ugyanabba a kommunikációs térbe egy másik témával, de nem látom azt, hogy mindenki ehhez a háború vagy békéhez viszonyulna. Az ellenzéki pártok sokszor elmondták magukról, szerintem ez így is van, hogy ők sem a háborút pártolják, van egy agresszor, az agresszornak kéne visszavonulnia. Nyilván az Európai Unió szerepét is meg lehet keresni ebben az egész bonyolult rendszerben, de ez valószínűleg majd a választások után fog bekövetkezni az Európai Parlamentben vagy a Bizottságban,én azt látom, hogy a többi párt mással próbálkozik. Magyar Péter, a Tisza Párt nálam a május eleji felmérésben 26 százalék volt, a május végiben 27 százalék, tehát nagyjából ugyanaz a támogatottság, aminek az az ereje, hogy meg tudta tartani. Magyar Péteré egy teljesen más kampány, mint a Fidesz esetében láthatunk, mert a Fidesznél van egy hálózat, van egy jól szervezett, pártként működő rendszer. Magyar Péter esetében pedig egyszemélyes kampány van, kétszáz települést végigjárt, ha jól tudom, az ő tematizációja az, hogy ő rendszerkritikus hangot üt meg. Az elején a szavazóit úgy szedte össze, az első tizenegynéhány százalékot, hogy nagyon keményen ostorozta a Fideszt, hiszen onnan jött és emlékszünk még arra a bizonyos felvételre és Rogán Antal nevének a sokszori említésére és így tovább. Tehát összeszedte az ellenzéki szavazók egy részét, kihúzta a kisebb pártok lába alól a talajt, amelyek szintén középen próbáltak meg elhelyezkedni. Utána váltott egy picit, március 15-én azt mondta már, hogy a Fidesz és a DK sem olyan párt, amelyhez ő tudna pozitívan viszonyulni, és egy új helyzetet teremtene a magyar belpolitikában. Ez abban az értelemben rendszerváltó, hogy a meglévő politikai struktúrát megváltoztató politikát szeretne folytatni. Erre is vannak, akik nagyon jól tudnak rezonálni, egy Momentum-szavazó, egy Kétfarkú Kutya Párt-szavazó, akik így szerveződtek valahogy, hogy sem egyik, sem másik, tőlük még áramlottak, és tulajdonképpen ezt a potenciált rakta ő össze. És amíg arról beszéltünk valamikor márciusban, hogy meglátjuk, hogy majd a lájkokat, meg az interjúmegnézéseket hogyan lehet átváltani politikai tőkére vagy szavazatra, most legalábbis a közvélemény-kutatásokban azt látjuk, hogy ebben a preferenciavilágban ő egy nagyon erős pozíciót tölt be, olyan erős pozíciót, látván, hogy gyengül a DK–MSZP–Párbeszéd, ami az EP-választás és az önkormányzati választás után egy lehetőséget ad számára

Ön hogy látja a Tiszát?

Mráz Ágoston Sámuel: A rendszerváltó szerintem túl erős jelző, egy ellenzékváltó pártról van szó, mert azzal egyetértek, hogy egy hónapba tellett, amíg Magyar Péter megfogalmazta azt, hogy ő Orbán Viktor ellenfele, de azáltal, hogy ezt megfogalmazta és már nemcsak minisztereket meg jelenségeket, hanem magát a kormányfőt kezdte bírálni, onnantól kezdve áttolódott az ellenzéki táborba, és az az ambíciója, amit a legelején megfogalmazott, hogy Fidesz-szavazókat is megszólítson, teljesen ellehetetlenült. Gondoljunk bele, ha egy Fidesz-szavazónak az a jellegzetessége, hogy Orbán Viktort akarja a kormányfőnek, egy olyan politikusra aligha fog szavazni, aki Orbán Viktor ellenfeleként pozícionálja magát. Viszont Orbán Viktor ellenfeleiből volt elég az ellenzéki oldalon, és ezért mondom, hogy nem rendszerváltó, hanem egy ellenzékváltó stratégiát alkotott, és a számok valóban ezt mutatják, hogy egyelőre sikeresen teszi. Az európai parlamenti választás talán a legjobb alkalom erre, mert nem eljelentéktelenítve az európai parlamenti választást, de a választópolgárok egy jelentős része nem érzi azt, hogy ez a közvetlen életére azonnali kihatással lenne, azaz könnyebben adja oda a preferenciaszavazatát valami új pártra, amit ki akar próbálni. Egy elkötelezett, Orbán Viktorral szemben kritikus ellenzéki választó könnyen mondhatja azt, hogy nézzük meg, hogy mit tud ez az új párt. A partpreferencia.hu szerint 23 és 29 százalék között áll az összes ismert közvélemény-kutatásban a támogatottsága.

De ennyi is van benne, mert nem sokat nőtt az elmúlt időszakban?

Mráz Ágoston Sámuel: Így van, május eleje óta nagyjából ez a közvélemény-kutatóknak az összhangja: minden negyedik szavazatra számíthat plusz-mínusz néhány százalékpont hibahatáron belül. Ami, ha onnan nézzük, hogy három hónapja még nem volt a placcon, hatalmas teljesítmény, ha onnan nézzük, hogy ő mit ígér, hogy ő lesz az egyedüli ellenzéki párt és az összes többit elsöpri, mert amikor megfogalmazta az ellenzékváltó programját, akkor hozzátette azt is, hogy sikerülni is fog a teljes ellenzékváltás, ahhoz képest az, hogy az ellenzéki választóknak nagyjából a felét meg tudja szólítani, az még nem tűnik kielégítő sikernek. Az utóbbi egy hónapban nem látszik növekedés, és nem is fog szerintem ezután könnyedén növekedni, mert most számára a feladat a mozgalomból a pártalapítás lesz. A pártalapítás kapcsán számos program- és személyi kompromisszumot meg kell kötnie. Jelenleg ez ma már mindenki által elfogadott leírás, egy one man showról beszélünk.

Ő is azt mondja.

Mráz Ágoston Sámuel: Ő is azt mondja, akinek a jelöltjeiről semmit nem tudunk, még azzal is viccelődnek, hogy ő sem biztos, hogy sokat tud a jelöltjeiről, és valójában nincs is sok jelöltről szó: négy budapesti kerületben és az európai parlamenti választáson indul meg a budapesti közgyűlésen. Egy valódi politikai pártnak több ezer jelöltre van szüksége, ő pedig néhány tucatnál megállt, és számára nagy feladat az lesz, hogy valódi jelölteket találjon. Ez bőven le fogja kötni az energiáit, és az az ambíciója, hogy a többi baloldali pártot, a versenytársait az ellenzéki oldalon elsöpörje, aligha fog sikerülni, mert Gyurcsány Ferenc aktív a közéletben.

Gyurcsány Ferenc valamelyik nap azt mondta a tévében, hogy a világ legnormálisabb módja az, hogy a pártok együttműködnek, ebből csak a Fidesz lóg ki.

Mráz Ágoston Sámuel: Gyurcsány Ferenc talán több mint tíz éve ezt az ambícióját fogalmazta meg, és úgy keresztelte el a pártját, hogy Demokratikus Koalíció, ami azt jelenti, hogy mindenkit szeretne a saját irányítása alatt egybefogni.

De ki melyik a nagyobb hal most? A Tisza vagy a DK?

Mráz Ágoston Sámuel: A méretek alapján a Tisza, a szervezettség alapján a DK.

Ki fog megenni kit vajon?

Závecz Tibor: Nem tudom, hogy a halak egymás felé fordulnak-e, mert nagyon nehezen tudják a régi ellenzéki pártok a viszonyukat megfogalmazni a Tiszával kapcsolatban, és azt láthattuk az elmúlt hónapokban, hogy vannak nagyon kemény odamondogatások is, de azért nyitva hagyják az ajtót, beszélnek erről például, mint Gyurcsány Ferenc is, hogy alkalmasint együttműködés lehetőségét sem lehet majd kizárni. Voltak olyan ellenzéki politikusok, akik elmondták, hogy aki a NER lebontásáért küzd, az nekik szövetségesük.

Ezek szerint úgy gondolják, hogy Magyar Péter a NER lebontásáért küzd?

Závecz Tibor: Ezekből a megfogalmazásokból azt lehet egyértelműen levenni. A DK a legutóbbi mérésemben 11 százalék volt, az előtte három héttel korábbiban 17 a biztos választók között, és nem is arról van szó, hogy ebben az időszakban Magyar Péter el tudott volna hozni szavazókat. Hozott el ettől a koalíciótól szavazókat korábban. Nagyon sokan vannak olyanok fővárosban, nagyobb városokban, akik valószínűleg leszavaznak majd az ellenzéki polgármesterjelöltekre, de a Tisza Pártot fogják támogatni és nem feltétlenül az ellenzéki DK–MSZP– Párbeszéd listáját. Nem számosságában változott az utolsó három hétben ez a baloldali koalíció, hanem a részvételi hajlandósága lanyhult. Én nagyon régen láttam olyan adatot, hogy egy DK-nak, még ha szövetségben van is, az elmeneteli szándéka 50 százalékos legyen. Mindig ott szokott lenni a DK, ahol a Fidesz, az aktivitási szintjük magas szokott lenni, és még a Mi Hazánknak is maga szokott lenni. Most meg azt látom, hogy van valamifajta enerváltság. Az a helyzet, ami előállt, hogy a Tisza Párt van előbb, ez nagyon sok DK-s, MSZP-s szavazót elbizonytalanít, nem a hovatartozásában, az elmenetelében. Ez egyébként egy belső tartalék lehet. Nyilván Gyurcsány Ferenc előrelépése most a kampány véghajrájában arról szól, és ő is ezt a mozgósítást mondta, hogy megpróbálja valahogy a hitet ezeknek a szavazóknak visszaadni, hogy menjenek el. Mert ha elmennek, akkor nem 11 százalék lesz és nem 10 alatti, hanem 15 százalék környékére mehet, és az nagyon másként is mutat, meg az mandátumot is jelent az EP-ben.

Mráz Ágoston Sámuel: Ezen nem fogunk összeveszni, hogy a politikában jelentősége van a 11 vagy 9-nek, vagy mi a lélektani határ, amit átlép vagy éppen nem lép át egy párt, viszont az igazán fontos az, hogy az 5 százalékot biztosan át fogja lépni ez a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett baloldali tömörülés, azaz 2026-ig egészen biztosan tényező lesz, és egy megoldandó feladat Magyar Péter számára, hogy összefog-e Gyurcsány Ferenccel. Legutóbb már ezt fölvetette a volt miniszterelnök, hogy ő azért a kebelére tudná ölelni Magyar Péter pártját.

Bárkit, kivéve a Fideszt.

Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter pedig arról beszél, hogy nem hajlandó a kék Fidesszel együttműködni. Ez az egyik csapdahelyzete a következő másfél évnek, amíg fel kell állni a 2026-os választásra a baloldalon. Ha Magyar Péter összefog Gyurcsány Ferenccel, akkor egy hitelességi válság alakul ki. Ha Gyurcsány Ferenc összefog Magyar Péterrel, akkor annak biztosan ára lesz. Gyurcsány Ferenc meg fogja követelni a baloldali egység, a közös lista árát. Erről most Karácsony Gergely, korábban Márki.Zay Péter tudott volna beszélni.

Azt a pillanatot látják, amikor az ellenzéki pártok rájöttek, hogy valamit kezdeni kell Magyar Péterrel? A számokban bármilyen ilyen pillanat látszik?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem március 15. óta, amikor a politikai antréja volt, onnantól kezdve tényező a baloldali piacon.

Látták, hogy mennyien mennek ki és azért?

Mráz Ágoston Sámuel: Ott lehetett egy kellemetlen érzése a baloldali pártoknak, mert ilyen tömeget régen láttak, de az is elég hamar kiderült, hogy álvita volt, hogy Magyar Péter a Fidesztől venne el szavazatokat. Ő azt mondta, hogy harmadik erőt épít, középen áll, és így tovább. Nagyon gyorsan a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy honnan is vesz el szavazókat, és látták benne a versenytársat.

A magyar állam visszavásárolta a repteret. Ez azért érdekes, mert az önkormányzati kampányban a reptér meg a hozzá vezető vasút kérdése egy forró pont volt, erről a két legfontosabbnak látott jelöltnek volt véleménye, oszt vagy szoroz az önkormányzati kampány hátralévő részében ez a bejelentés?

Mráz Ágoston Sámuel: A vasútvonal szerintem másodlagos, erről majd a következő években biztosan lesz vita. A kínai államfő látogatásakor elhangzott egy ilyen terv, a részletekről pedig azt tudjuk, hogy nem tudunk semmit, de nem azért, mert titkolják, hanem azért, mert nincsenek eldöntve a részletek. Ami szerintem fontosabb, az az összkép, és az összkép az, hogy húsz évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencék, a baloldal eladta a repteret, és az Orbán-kormány egy év munkájával sikeresen visszavette. Az az önkép, hogy itt a nemzeti vagyon bővül, az az önkép, hogy Magyarország ezt megengedheti magának, hogy ilyen nemzetstratégiai beruházásokat végrehajtson, ezáltal erősödik, és a baloldal és a jobboldal közötti különbség szerintem a kampánynak a véghajrájában különösen fontos lehet.

Závecz Tibor: Szerintem nem egy jelentős ügy abból a szempontból, hogy a választókat ez mennyire befolyásolja a fővárosi választókat. Nyilvánvaló az, hogy ez a választás a magszavazókat érinti főképpen. Ez is egy olyan tényező lehet a Fidesz-szavazók elmeneteli szándékát illetően, ami megerősítő. Az ellenzéki szavazók pedig föltehetik azt a kérdést, hogy ennek a vagyontárgynak a megvételéhez honnan vannak a források, hogy ezt nem lehetett-e volna másra költeni, de ezt az EP-választásig nem fogják tudni kibeszélni. Ennek a témája majd elő fog kerülni, és nyilván lesz róla szó az ellenzéki oldalról is, de most nem ezen a nyomvonalon halad a kampány, ezt nem tartom olyan nagy súlynak, az ország szempontjából igen, és beszélni kell róla, de konkrétan az önkormányzati választás szempontjából nem.

Mráz Ágoston Sámuel: Azért azt ne felejtsük el, hogy a budapesti kampánya a Fidesznek Gyurcsány Ferenc szerepéről, befolyásáról szól. Tehát ha ezután Karácsony Gergely ugyanazt a narratívát hozza elő, hogy ugyan mennyibe került ez, akkor azért a Fidesznek nagyon erős válasza van, hogy Gyurcsány Ferenc szövetségese az inkább maradjon csöndben, mert ők eladták a repteret. Én nem lepődnék azért meg, ha a következő 72 órában a reptér mégiscsak a kampány témájává válna.

Závecz Tibor: Persze, én csak arra utaltam, hogy a Fidesz pozícióit erősíti, az ellenzékét meg nem feltétlenül gyengíti, vagy nem minden ellenzékét. Szerintem erre a kommunikációs tér most nem alkalmas.

Önkormányzati választás is lesz az európai parlamentivel egy napon. Nyitott a verseny a fővárosban, vagy nem nyitott a verseny?

Závecz Tibor: Ezt nagyon nehéz megítélni. Rengeteg szóbeszéd van arról, hogy itt még lesz-e visszalépés. Ha a feltételrendszer ugyanaz marad, ami most, akkor a főpolgármester személye nem kétséges, az Karácsony Gergely. Az adatok azt mutatják, hogy a teljes fővárosi népességen belül 8 százalékpont előnye van, ami egy ilyen biztos résztvevős adatban ennél több is lehet és általában több is. Ez a pozíció kellőképpen erős. Az biztos, hogy az a vita, ami zajlott Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között kétszer is az elmúlt időszakban, annak revelatív hatása nem volt a fővárosi választóközönségre, hiszen nem voltak feltétlenül nézői ennek a vitának, de volt egy utóélete, van ennek egy kommunikációja. Egy olyan következménye volt, hogy Szentkirályi Alexandra pozíciójához képest erősítette Vitézy Dávidét. Az volt az ember látványa az adatokban május elejétől a közepéig, hogy Szentkirályi Alexandra megelőzte, nem sokkal, de egy picit Vitézy Dávidot. Most mintha éppen fordítva lenne, szintén nem sokkal, tehát a kettejük versenyében hozott többletet Vitézy Dávidnak, de ha minden így marad, és nem tudom, hogy így marad-e, mert ahhoz valami jósgömb kellene, akkor Karácsony Gergely a főpolgármesteri pozíciót behúzza. Ha nem marad minden így, akkor az rendkívül soktényezős dolog.

Mráz Ágoston Sámuel: Karácsony Gergely hangsúlyozza, hogy biztosan ő fog győzni. A jó memóriájúak emlékeznek rá, hogy 2018-ban biztos volt benne, hogy miniszterelnök lesz, és ennek a részleteit is megtervezte. És bármily meglepő, ennek szerintem indirekt a hatása, mert egy-két hónappal ezelőtt valóban ő volt az esélyes és minden kutatás azt mutatta, hogy ő győz, de most mégis az az embernek a benyomása a kommunikációja alapján, hogy ő elkezdett aggódni, mert nyakra-főre minden nyilatkozatában magabiztosnak látszó kijelentéseket tesz erről.

Vitézy Dávid sem visszahúzódóan nyilatkozik az esélyeiről.

Mráz Ágoston Sámuel: Így van, de Karácsony Gergely egy biztosnak látszó pozícióból tartja ezt fontosnak, hogy hangsúlyozza, és szerintem Vitézy Dávidnak sikerült elérnie azt, hogy a baloldali választók jelentős része szemében alternatívája legyen Karácsony Gergelynek. Az az állítás, hogy bármi megtörténhet vasárnap, megállja a helyét. Azon múlik alapvetően, hogy egy politikailag nem elkötelezett, de ellenzéki választói réteg szavaz-e bizalmat Vitézy Dávidnak, elhiszi-e róla, hogy ellenzékkel együttműködő főpolgármester vagy pedig Karácsony Gergelynek a történetét hiszi el, aki a nulladik nap óta azt állítja Vitézy Dávidról, hogy a Fidesz előretolt bástyája, trójai falova lenne. Az utóbbi két-három hétben többek között a vitáknak köszönhetően kinyílt ez a verseny, és abban az értelemben, hogy Vitézy Dávid csak a Fidesznek lenne jó, már nem tartható állítás. Igazi fenyegetést jelent Vitézy Dávid jelenleg Karácsony Gergelyre, aki magabiztos mondatokkal reagál rá.

Az, hogy Szentkirályi Alexandra nem élt a győzelem lehetőségével ezekben a vitákban, ez oszt, szoroz vagy nem számít?

Mráz Ágoston Sámuel: Szentkirályi Alexandrának a kampánystratégiája az volt, hogy az összes fideszest megszólítsa a városban, és az szerintem jó eséllyel sikerült neki. Lehet, hogy ez 30 százalék, lehet, hogy 35 százalék, azt majd meglátjuk a közgyűlési eredményekben, és abban reménykedhetett Szentkirályi Alexandra, hogy ha a két másik jelölt nagyjából egyensúlyba kerül, akkor ő nevető harmadikként győzedelmeskedhet.

Závecz Tibor: A körülmények változatlansága esetén azt már nem tudom elképzelni, hogy a baloldali liberális szavazóknak a következő napokban oly mértékben legyen a véleményváltozása ebben a kérdésben. Ez a néhány nap szerintem nem fog tudni változtatni, ha minden így marad. De van egy kulcskérdés. Sok szó esik arról, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, akkor mi történik, ha visszalép, de van itt egy másik fontos tényező is, hogy 8-án a Hősök terén Magyar Péter tart egy nagygyűlést, és nem ismert számunkra, hogy ő ott mit fog mondani a fővárosról.

El tudja képzelni, hogy valami olyasmit mond, ami Karácsony és Vitézy között eldönti a meccset? Erre koncentrálna Magyar Péter?

Závecz Tibor: Magyar Péternek nagy ambíciói vannak. Arról beszélt már, hogy a közgyűlésben egy olyan pólust próbál kialakítani, ahol szövetségesekkel próbál valami olyan pozícióba kerülni, ami meghatározó lehet a fővárosi döntéseknél, tehát nyilvánvalóan őneki főszerepe van ebben. Annál is inkább, mert a támogatottsága a fővárosban elég jelentős ahhoz, hogy ez a bizodalma meglegyen saját magában.

Mráz Ágoston Sámuel: Most pont magadnak mondtál ellent, mert azt mondod, hogy a balliberális tábor már eldöntötte, hogy Karácsony Gergelyre szavaz, majd egy perccel később azt mondtad, hogy Magyar Péter kinyilatkoztatásán múlik, hogy az ő szavazóiinak milyen tanácsot ad, és ebben egyetértünk, hogy azok, akik baloldali szavazóként nem a DK, az MSZP és a Párbeszéd szavazói, a kutatások nagyjából azt mutatják, hogy a budapestiek egynegyede ilyen, a Gyurcsány Ferenchez kötődő pártszövetséget és Karácsony Gergelyt elkötelezetten, listán, pártlistán is támogató, de van egy másik negyede vagy 20 százaléka, amely pedig Magyar Péterrel szimpatizál. Ez a kulcskérdés, hogy ezek a baloldali szavazók kit fognak támogatni. Ez még egy nyitott kérdés. Azt tudjuk, hogy Magyar Péter bírálta Karácsony Gergelyt élesen. Azt tudjuk, hogy nem támogatta Vitézy Dávidot, de nem is bírálta, és azt is tudjuk a nyilatkozataiból, hogy ambicionálja, hogy maga beüljön a Fővárosi Közgyűlésbe, és Budapest-politikus legyen, legalábbis a konkrét kérdésre nem adott elutasító választ. Én azt gondolom, hogy szombaton ebben a kérdésben meg fog nyilvánulni.

Závecz Tibor: Magyar Péter szavazótábora nagyon sokfelől érkezett, és a szavazótábornak egy tekintélyes része olyan, aki vacillál. Aki a DK–MSZP–Párbeszédtől érkezett és már tudja, hogy EP-listán leszavaz a Tisza-pártra, azon már gondolkodik, hogy a fővárosi listán hova szavazzon, de lehet, hogy ott is a Tisza-pártra fog szavazni. Szerintem azon nem gondolkodik, hogy mit csináljon a főpolgármester-választáson, Karácsony Gergelyre fog szavazni. Egy kutyapárti, momentumos szavazó vagy egy civil szférából érkező szavazó nem döntötte teljes mértékben el, hogy melyik főpolgármester támogatja. A Momentumnak nincs jelöltje, de neki jó Karácsony Gergely, a Kutyapárt nem indított jelöltet, ő annyira erősen nem mondta, hogy jó neki Karácsony Gergely. Szerintem ez a szavazói konglomerátum, és ez nem kevés a fővárosban, Magyar Péter intelmei alapján esetleg eldöntik, hogy Vitézy Dávidra szavaznak.

Mráz Ágoston Sámuel: Meglátjuk majd az eredményekből, hogy mi jön ki, de Magyar Péter kék fideszesezi és óbaloldalizza Gyurcsány Ferenc koalícióját. Taktikai hiba volt Karácsony Gergelynek, hogy feladta az egy évvel ezelőtti álmait, hogy ő egy független, a pártok felett álló főpolgármester-jelölt, hanem mégiscsak az óbaloldallal szövetséget kötött, és a Fidesz hónapok óta Gyurcsány Ferenccel mutatja egy plakáton, és ő is rákényszerült arra, hogy kimondja azt a számára nehéz mondatot, hogy Dobrev Klárát szeretné miniszterelnöknek 2026-ban. Szerintem ennél azért világosabb a helyzet, ott van a baloldali szavazótábornak a fele, Magyar Péter támogatói, akikről azt tudjuk, hogy Magyar Péter bírálja Karácsony Gergelyt, bírálja a Karácsony Gergely mögött állókat, és mondom még egyszer, Vitézy Dávidról még nem mondott semmit. Szerintem kettő út van Magyar Péter előtt. Az egyik az, hogy nem mond semmit ebben a kérdésben, ami elég meglepő lenne egy szombati nagygyűlésen egy nappal a választások előtt, hogy pont a főpolgármester-választásról nem jut eszébe semmi, vagy pedig Karácsony Gergely bírálatát és a Karácsony Gergely mögött állók bírálatát konzekvensen folytatja, és ez bizony Karácsony Gergely sorsára kihatással van.

Mit gondolnak arról, a választók fejében összeállt az a kép, hogy nem elég főpolgármestert választani, hanem az általuk vezetett listára is le kell szavazni, mert ezt a tényt Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is szinte a fájdalomküszöbig sulykolja mindenkinek?

Závecz Tibor: Egyelőre nem látszik, hogy ennek meglenne az eredménye, merthogy Karácsony Gergely támogatottsága körülbelül másfélszer akkora, mint az őt támogató DK–MSZP–Párbeszéd listáé, tehát hogy az az üzenete, hogy ugyanúgy szavazok, ez Karácsony Gergely hívei körében nem ment át teljes mértékben. Vitézy Dávidnak a támogatottsága is legalább másfélszer akkora, mint az ő pártszövetségéé. A Fidesz esetében Szentkirályi Alexandrának és a Fidesznek a támogatottsága teljesen azonos. Ez a másik oldalon most nagyon vegyesnek látszik, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy végül is öt szavazólapnál kellene valahogy elrendeződnie az ellenzéki szavazatoknak, és minél inkább egy irányba, az lenne az érdeke és a választónak is ez a legkényelmesebb, de ehhez képest nagyon sok az a tényező, ami ez ellen hat az ellenzéki oldalon. Maga Magyar Péter politikai térben való jelenléte a fővárosban.

Hol fog eldőlni a főváros sorsa? Listásan választják a képviselőket, a főpolgármestert meg közvetlenül. A közgyűlésben, a pártközpontokban? Mi lesz ennek a technikája?

Mráz Ágoston Sámuel: Először is pár szót érdemes a közjogi helyzetre fecsérelni. A közvetlenül megválasztott főpolgármester egyben a Fővárosi Közgyűlés elnöke, és erős jogosítványai vannak, amikor ezt a törvényt 2014-ben módosították, akkor Tarlós István hatására nagyon komoly jogosítványai lettek az elnöknek, például a kezdeményezés személyi döntésekben, a közgyűlés összehívása, és így tovább. Fontos pozíció a főpolgármester, de a másik oldalról pedig egymaga nem tud döntéseket hozni, többséget kell szerveznie, 32 választott képviselője lesz a Fővárosi Közgyűlésnek és egy 33. tagja a közvetlenül megválasztott főpolgármester, amiből könnyen kijön a matek, hogy 17 tagnak kell egyetérteni ahhoz, hogy többség legyen. Az általunk ismert közvélemény-kutatások egyetlenegy politikai erőnek sem adják meg ezt az esélyt. Még a Demokratikus Koalíció köré szerveződött párt közös lista és mondjuk a Kutyapárt együttműködése sem elegendő, vagy egy párttal való együttműködése sem. Tehát egy nagyon sokszínű, nagyon nehezen többséggé szervezhető közgyűlés előtt állunk, és ezért hiába lesz a főpolgármester közvetlenül megválasztva, a mindennapi munkájában, amikor többséget kell szervezni, akkor nehézségekbe fog ütközni. Ha Magyar Péter érdeke felől akarjuk megérteni ezt a helyzetet, és ő valóban fővárosi politikával akar foglalkozni, ahogy ezt már több nyilatkozatában is sejttette, akkor neki egy olyan főpolgármester, aki mögött nem áll nagy párt, mint Karácsony Gergely mögött, hanem egy Vitézy Dávid, aki mögött vélhetően egy 5 százalék körüli párt és néhány frakció tagja fog állni, egy ilyen főpolgármester előnyösebb, tehát szerintem taktikai okokból is támogathatja akár Vitézy Dávidot, mert mondhatja azt, hogy nagyobb befolyással tud rá lenni, mint Karácsony Gergelyre, aki mögött ott van a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett baloldal.

Závecz Tibor: A jelenlegi adatok alapján az teljesen biztos, hogy négy politikai szereplő párt benne lesz a Fővárosi Közgyűlésben, de az sem kizárt, hogy ezenkívül még három, mert a Kutyapártnak, a Momentumnak és a Mi Hazánknak is akár lehet mandátuma. Ez egy olyan sokszínű világ, amiben tényleg a frakcióalkotás, az együttműködésnek a kipróbálása a demokrácia újabb csodája lesz.

Európai parlamenti mandátumot mernek becsülni most?

Mráz Ágoston Sámuel: 21 mandátum sorsa fog eldőlni, ez egész biztos Magyarországon. Nagyon őszinte leszek, miközben számokkal dolgozunk, akkor eközben arra is törekszünk, hogy valóság- és tényalapú legyen, és nem lehet erről szeriőz előrejelzést adni azért, mert a matematika dönt a mandátumokról. Előfordulhat, hogy a korábbinál nagyobb támogatottság ellenére kevesebb mandátumot kap egy politikai erő, mert a 21 mandátum sorsáról az is dönt, hogy hány párt lépi át az 5 százalékos küszöböt. Ezért én mindenkinek azt ajánlom, hogy mandátumbecslésbe ne menjen bele, mert sokkal izgalmasabb az, hogy egy politikai erő mekkora társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

Závecz Tibor: Leírtuk az utolsó közleményünkben az akkori adatok alapján, hogy mi lenne a mandátumeloszlás. Ebben a becslésben a Fidesz mandátumszáma a 45 százaléknál és négypárti bejutásnál 11 volt, ennél tovább nem mennék. Ha ötven fölé megy a támogatottsága a választáson, akkor 12 is lehet, de lehet olyan eloszlás is, ami tőle szed le, mert bejut még két párt.

Mennyire látják stabilnak a Fővárosi Közgyűlésbe bejutó Tisza-frakciót? Nagyon nehéz megmondani, hogy mi tartja össze a pártot Magyar Péter személyén kívül, de ott lesz egy napi politizálás, kísértésekkel.

Mráz Ágoston Sámuel: Nemcsak a Fővárosi Közgyűlésben, az Európai Parlamentben is a Tisza Pártnak a jövője bizonytalan szerintem, pont azért, mert nem tudunk semmit ezekről a személyekről. Nem nyilatkoztak, nem vallottak színt arról, hogy a nagy kérdésekben mit gondolnak. Magyar Péter nagyon sokszor elmondta, hogy ő ki sem megy az Európai Parlamentbe, tehát még a személyén keresztül sem tud úgymond nyomást gyakorolni a majdani frakciótagokra. A Fidesz azzal vádolja ezeket az embereket, hogy a Soros-hálózathoz kötődnek, sokkal inkább, mint Magyar Péterhez. Én mind az Európai Parlamentben, mind a Fővárosi Közgyűlésben arra számítok, hogy egy év után azok, akik ma a Tisza Párt listájáról bekerülnek, már nem lesznek egy az egyben ugyanabban a frakcióban.

Závecz Tibor: Nagyon nehezen lehet ezt prognosztizálni. Három hónappal ezelőtt nem gondoltuk, hogy Magyar Péter politikai tényező lesz, és az lett, és most nem tudunk semmit mondani arról, hogy hogyan viszonyulnak szakpolitikai témákhoz, akár a fővárosban, akár az Európai Parlamentben a képviselőik, de lehet, hogy három hónap múlva meg tudni fogjuk, merthogy fölnőnek a feladathoz. Igazándiból annyi meglepetéssel szolgál a politika, persze, van egy nagyon nagy bizonytalanság.

Mráz Ágoston Sámuel: Csak egy példát hadd mondjak: Magyar Péter azt mondja, hogy ő a béke pártján áll, de az is elhangzott, hogy az Európai Néppártba be tudna kerülni a képviselője a parlamentbe.

Tárt karokkal várja, mondta Manfred Weber.

Mráz Ágoston Sámuel: És az Európai Néppártba való bekerülésnek az ára, ezt is mondta egy nappal korábban Manfred Weber, meg az elmúlt hónapokban, az az, hogy Ukrajnát fegyverekkel támogassa valaki, vagy ezeken a szavazásokon így szavazzon, tehát már látszik, hogy kódolva van a konfliktus.

A Néppárt bonyolult szervezet, ott ül, a KDNP is, és Hölvényi György mondta, hogy ott sokféle vélemény megfér egymás mellett.

Mráz Ágoston Sámuel: Igen, de ha egy képviselő be akar kerülni, akkor az elején azért megnézik, hogy hogyan gondolkodik és merrefele szavaz. Aki már régóta ott van, annak nagyobb a mozgástere.