eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke beszél a Momentum eredményváró rendezvényén a fővárosi Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Fekete-Győr András: februárban lehull a lepel

Heteken belül eldől, hogy elindul-e képviselőjelölti és a miniszterelnök-jelölti előválasztáson Fekete-Győr András. A Momentum elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, pártja jó szívvel támogat majd más jelölteket is az ellenzéki kampányban, és beszélt arról is, miért lenne „oltári nagy rémálom”, ha pártja nem jutna be a parlamentbe.

Ki vehet részt választói oldalról az ellenzéki előválasztáson?

Bárki részt vehet majd, aki regisztrált a választásra. Az, hogy majd milyen adatokat kell megadni, még nem tudom megmondani, mert az előválasztás részletei kidolgozás alatt vannak. Ezeket legkésőbb tavasszal fogjuk megosztani a nyilvánossággal.

Választókori jogosultságtól függ, hogy bárki részt vehet-e?

A Momentumnak volt egy innovatív javaslata, hogy a 17 évesek is vehessenek részt az előválasztáson, akik 2022-ben már választókorúak. Úgy tűnik, ez át fog menni majd a párttársakon. Ezen túlmenően pedig minden olyan lesz, mint a megszokott választásokon, de online is lehet majd szavazni.

Kik fogják megszervezni ennek a technikai lebonyolítását?

Együttműködés van a hat párt, illetve különböző civilszervezetek között. Itt az aHangot szeretném kiemelni, nekik 2019-ben a budapesti előválasztáson fontos szerepük volt, és tapasztalatra tettek szert, technológiára tettek szert, úgyhogy mi velük működünk együtt elsősorban.

Ha bárki szavazhat, hogy fogják kiszűrni a trollokat?

Regisztrálni kell, és sok troll nem szereti megadni a személyes adatait. Egyébként sok ember sem szereti megadni a személyes adatait, ezért elkötelezett kormányváltást akaró polgárok fognak részt venni nagy számban. Mi nagy tömegre számítunk, a trollokat pedig ki fogjuk szűrni.

De hogy lehet kiszűrni, amikor a szavazás már titkos?

Ezek olyan fontos technikai kérdések, amiben én most nem vagyok kompetens, de az aHang és az előválasztást koordináló pártok ezen a kérdésen dolgoznak. De tömegével trollokat küldeni egy előválasztásba szinte lehetetlen. Ha néhány troll beregisztrál és részt vesz ebben a választásban, az igazából nem oszt, nem szoroz, nem fogja megváltoztatni a végső eredményt.

Hány tagja van a Momentumnak?

A Momentumnak 4000 körüli aktív tagja van.

Megosztják egymással az együttműködő pártok között a tagnyilvántartásokat vagy legalább a számokat, hogy körülbelül mire lehet készülni?

Még senki nem kérdezte ezt.

Végre egy új kérdés!

Igen, végre! Amikor a pártok erről érdeklődnek egymás között, mindig megosztjuk. Az emberi erőforrás nyilván egy nagyon fontos terület, a szavazatszámláló delegáltaknál is az lesz ’22-ben, de fontos lesz majd az előválasztáson is, mert sátrakat fogunk felállítani, regisztráltatni kell embereket és a többi.

Hogyan kell kampányolni egy előválasztásra, amikor egyelőre nem nagyon lehet rendezvényeket tartani?

Attól függ, hogy mikor lesz az előválasztás. Kettő opció van: május-június hónapban, vagy augusztus végétől október elejéig. A cél, hogy október 23-án, nemzeti ünnepünkön a közös miniszterelnök-jelölt a 106 közös jelölttel és közös programmal ki tudjon önök elé állni. Az átoltottságon sok múlik. Mi, momentumosok, sokat kampányolunk a védőoltások mellett, mert ettől függ, hogy mikor lehet az országot újranyitni.

Hogyan kell kampányolni ebben az időszakban egy előválasztáson?

Az online kampány mindenképpen felértékelődik. Lehet online fórumot tartani, lehet online vitákat tartani, lehet majd online szavazni. A koronavírus ebből a szempontból innovációra serkent mindannyiunkat. Én nem félek attól, hogy ne lehessen a választókkal közvetlenül érintkezni és kommunikálni.

Mindenki megcélozza a saját elképzelt választói táborát és elsősorban azoknak kommunikál, vagy mindenki mindenkiére céloz ilyenkor?

Azért szép az előválasztás koncepciója, mert verseny is van a rendszerben, de a nap végén mindenki összeáll egy nagy egységbe. Az előválasztás azért jó, mert mégiscsak különböző politikai értékrendű, programú pártok vannak, és a választók dönteni tudnak, hogy melyik kapjon nagyobb hangsúlyt majd a közös kormányzásban és a 2022-es Országgyűlésben.

Hogyan választják ki, hogy az előválasztáson kiket indítanak?

Nem fog minden párt minden választókerületben embert indítani, mert felesleges. Sokan vagyunk, valakinek itt van erős jelöltje, valakinek ott van erős jelöltje. Aztán ott vannak a civil jelöltek, akik nem fűződnek párthoz, de szeretnének tenni az országért. Nagyon nehéz most megmondani azt, hogy ki fog indulni, azt könnyebb megmondani, hogy ez egy nagyon izgalmas és sokszínű verseny lesz majd mind miniszterelnök-jelölti, mind választókerületi jelölti szinten.

Mi van azzal a forgatókönyvvel, ha jó jelöltet indítottak, de nem ő fut be egy tiszta előválasztáson?

A választók döntöttek.

Teljes erővel fogják, mondjuk, a momentumosok egy jobbikos jelölt kampányát tolni? Vagy fordítva?

Közösen az a célunk, hogy mi 2022-től el tudjunk kezdeni építkezni, és ebben a jobbikos jelöltnek, a DK-snak meg a momentumosnak, és még sorolhatnám, ugyanolyan szerepe tud lenni, úgyhogy igen, aki nyer előválasztást, mi ott leszünk mögötte, mert a választók ezzel bíztak meg minket, és mi a választókat képviseljük.

A listás helyek elosztásánál kompenzálják valahogy azokat, akik egy előválasztáson, jóllehet jó jelöltek voltak, nem nyertek?

Ez előfordulhat természetesen. A listán olyan emberek fognak majd indulni, akik az adott politikai közösség számára fontos, meghatározó politikusok és személyiségek, úgyhogy lehetőség lesz majd kompenzálásra.

Mindenki, aki fontos ember a Momentumnál, indul képviselőjelölti előválasztáson?

Nem, mert Cseh Katalin, aki európai parlamenti képviselő, ő nem indul. Donáth Anna sem indul, mert ugyanúgy európai parlamenti képviselőnk, és 2024-ig végigviszik a mandátumukat. Soproni Tamás Terézvárosban polgármester, tehát nem mindenki indul, de sokan.

És ön?

Ez még nem eldöntött.

Mitől függ?

Ez attól függ, hogy az ember az idejével meg az energiájával hogyan gazdálkodik. Én már most is járom az országot, mutatom be a jelölteket, és én akkor választanék választókerületet magamnak, ha azt tudnám garantálni, hogy ott tudok lenni sokat az ottani választókkal.

Mikor dől el?

A következő hetekben.

Hogyan osztják el a listás helyeket?

Nekünk az a javaslatunk, hogy a választók dönthessenek arról, hogy ez a közös lista hogyan álljon össze. Ez a pártlistás előválasztás. Tehát a szavazólapon, amelyen ott van a miniszterelnök-jelöltek neve, meg a jelöltek neve, akkor legyen ott a pártoknak a neve is, és ha a legtöbb szavazatot adott esetben véletlenül a Momentum kapná, akkor a Momentum jelölheti a legtöbb embert a közös listára.

A lista összeállításában olyan mértékben szólhat bele a választópolgár, hogy akár nevet is mozgathat rajta?

Az szerintem már nagyon megbonyolítaná a dolgot, úgyhogy nem. A választók pártok között tudnának ebben az esetben választani, és utána az adott pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek fel a közös listára. Tehát a pártok döntik el, hogy kiket szeretnének, a választók döntik el, hogy mennyi kerülhet fel erre a listára.

Látják-e már a kampánynak azt a szakaszát, amikor megvan az egy közös jelölt, és minden addig konkuráló pártnak az egy közös jelölt mellett kell majd kampányolnia? Mert önök például azt mondják, az elmúlt harminc év politikáját az jellemezte, hogy mindenki lopott, csalt, hazudott, és magyart magyarnak ugrasztott. Ha a közös jelölt egy MSZP-s vagy DK-s, akkor ezt már nem lehet mondani.

A választóknak a döntését az előválasztáson mindenkinek tiszteletben kell majd tartani. A miniszterelnök-jelöltnek lesz hat pártszövetségese, ez a hat párt képvisel több százezer választót, akiknek lehetnek más szempontjai. Például a momentumosoknak az, hogy Magyarországon fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, vagy Magyarországnak meg kell kezdenie az eurózónához való csatlakozást. És akkor a miniszterelnök-jelöltnek erről egyezkednie, tárgyalnia kell, hogy mi lesz majd a közös kormányprogram a nap végén.

De akkor a kampányban addig elhangzott erős mondatok már nyilvánvalóan nem szerepelnek benne? A lopott, csalt, hazudott és magyart magyarnak ugrasztott?

Nekünk abból van elegünk, hogy az elmúlt harminc évben a politikus a saját zsebére, a saját hatalmára és családjára gondolt. Mi olyan országot szeretnénk építeni, ahol az embereknek a valódi problémáival foglalkozik a politika, és itt nagyon egyszerű dolgokra kell gondolni. Amikor bemegyek a kórházba, legyen ápoló és legyen orvos. Amikor bemegyek az iskolába a gyerekemmel, akkor legyen ott informatikatanár, legyen matematika- meg angoltanár. Amikor szeretnék vállalkozni, akkor tudjak, és ne kelljen elmennem külföldre. Ezek egyszerű dolgok, és ezért az egészség, az oktatás, meg a munkahelyteremtés a Momentum számára három fő prioritás. Mi ezekért dolgozunk, és én bízom abban, hogy ezzel a többi párttal közös nevezőn vagyunk, ahogy abban is, hogy a korrupciót ki kell irtani ebből az országból. Ha ezt ők nem hajlandók véghezvinni, akkor azért van baj, mert a választók tömegei ezt kívánják.

Azokkal a pártokkal szemben, amelyek az elmúlt harminc évben dolgoztak és amelyekkel együttműködésben a Momentum most indul, kell valamilyen külön mércét állítani a Momentum részéről?

Mi nem azt mondjuk, hogy aki az elmúlt harminc évben bármilyen szerepet vállalt Magyarországon, annak nincs többé helye, ennyire nem ment el az eszünk. A tapasztalat nagyon fontos dolog. Mi az elmúlt harminc év tapasztalatai, tanulságai, hibái, kudarcai, sikerei nélkül nem tudunk majd sikeres európai országot építeni. Itt a kérdés az, hogy azok az emberek, akik megérkeztek a magyar politikába, akik egy szabad országba születtek bele, külföldön tanulhattak, dolgozhattak, értik azt, hogy miről szól a XXI. század, ők legyenek többségben, ők legyenek a frontvonal, és erről szól a Momentumnak az előválasztási szereplése. Mi szeretnénk, hogy minél nagyobb lehetőséget kapjon az új politikai generáció Magyarországon.

Ön indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson? Orosz Anna azt mondta, hogy majd februárban hull le a lepel, de még belső folyamatokat kell ehhez végrehajtani.

Februárban lehull a lepel.

Milyen belső folyamatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy ez a kérdés igennel vagy nemmel válaszolódjék meg?

Nálunk komoly közösségi párbeszéd, vita, diskurzus van sok kérdésben, így a miniszterelnök-jelölti kérdésben is. Mi elsősorban nem a miniszterelnök-jelölti kérdéssel foglalkoztunk az elmúlt hónapokban, hanem a koronavírus-járvánnyal. Január elején azt mondtuk, hogy kapjon mindenki százezer forintot, aki beoltatja magát, mert ezt látjuk Olaszországban Franciaországban, Japánban, Ausztráliában, hogy az állam pénzt ad az embereknek, hogy ne halljanak éhen. A másik javaslatunk pedig az volt, hogy nyissuk újra Magyarországot, de ésszel. Öt plusz egy pontos nyitási tervet tettünk le az asztalra. Mi most ezzel foglalkoztunk leginkább, a miniszterelnök-jelölti kérdéssel kevésbé. Amikor lesz majd bejelentenivalója a pártnak, ezt meg fogjuk tenni.

Kell, hogy a Momentumnak legyen miniszterelnök-jelöltje?

Persze, hogy kell legyen egy olyan miniszterelnök-jelölt a versenyben, aki valahol ’89 környékén született, aki azt látta, hogy Magyarország egy demokratikus szabad országként cseperedik fel, aztán valami félresiklott, és megvan benne az a vágy, az a tenni akarás és az a lendület, hogy Magyarországot egy XXI. európai országgá tegyük közösen. Mi egy ilyen embert keresünk és egy ilyen embert fogunk állítani.

Lesz-e árnyékkormánya a közös miniszterelnök-jelöltnek?

Mi egy olyan politikai közösség vagyunk, amely mindig közösségben, mindig csapatban és mindig emberekben gondolkodik. Lesz kormányzati csapat, ezt hívhatják árnyékkormánynak, bármi másnak is, lesz csapat, mert csapat nélkül nem lehet nyerni.

Mennyire látják azt most reálisnak, hogy egy választó végül a valódi választáson arra a jelöltre is leadja a titkos szavazatát, aki nem az ő pártjának a jelöltje? Mondjuk a Momentum szavazója azt látja, hogy egy DK-s vagy egy jobbikos lett az a jelölt, akire neki le kellene szavaznia. Vajon leszavaz-e rá?

Szerintem biztos lesz ilyen ember az országban, de nem gondolom, hogy sok.

Mármint abból nem lesz sok, aki átszavaz a másik jelöltjére?

Nem, abból nagyon sok lesz. Abból nem lesz sok, aki azt mondja, hogy olyan a miniszterelnök-jelölt, akivel én nem vagyok teljes mértékben kibékülve, oké, akkor hagyom a francba ezt az egész korszakváltást, és akkor szavazok a nem tudom kire.

Mi van akkor, ha egy választáson, mondjuk, a DK vagy a Jobbik visz el nyolcvan jelöltet, és a Momentum végül nem jut be?

Ilyen forgatókönyv nincsen.

Létezhet ilyen forgatókönyv nyilvánvalóan, ez egy szabad választás, ahol nem lehet tudni a végeredményt.

Akkor így jártunk.

Mi van akkor másnap?

Az egyik legnépszerűbb ellenzéki párt vezetője vagyok ma, és nyilvánvalóan nem gondolom azt, hogy a Momentum ne az egyik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkezzen 2022-ben. 2018-ban nem jutottunk be a parlamentbe, 3,06 százalékot kapott a Momentum, kiálltunk ország-világ elé, és azt mondtuk, hogy mi folytatjuk a munkát. Ez így történt, és ma a Momentum az egyik legnépszerűbb ellenzéki párt, folyamatosan erősödik, és oltári nagy rémálom lenne az, ha nem jutna be a parlamentbe. Én erre nulla százalék esélyt adok.

Ha így történik, akkor kívülről kormányt támogatnának?

Attól függ, hogy milyen kormányt. A parlamenten kívüli mozgalom vagyunk most is, de így is hatalmas súllyal lehet részt venni a közéletben. Sokat lehet változtatni az országon, a NOlimpia kezdeményezésünkre, ha visszaemlékeznek például, úgyhogy nem keserednénk el ebben a rémálom-forgatókönyvben sem, amit ön most felvázolt.

Milyen területeken látják úgy, hogy a Momentum tudása nélkül nem lehetne jól kormányozni?

Ami szerintem fontos nekünk, az oktatás, mi azt gondoljuk, hogy a tudás hatalom. Minél több embernek van korszerű tudása, annál erősebb lesz az ország. A külügy, külkapcsolatok, Európa-politika ugyancsak olyan, amiben a momentumosok szerintem otthonosabban mozognak, mint mások ebben az országban. Nagyon erős a gazdaságpolitikai hátországa a pártnak, úgyhogy tudnék mondani jó párat.

Hány kulcsos legyen a személyi jövedelemadó? Látszólag szakmai kérdés, de hát az emberek pénztárcájában a végén megjelenik.

A miniszterelnök-jelölti kampányunkban sok szó fog majd erről esni. Mi igazságos adórendszerben hiszünk, azt szeretnénk, ha azok, akik milliókat visznek haza – teljes joggal egyébként, mert annyit dolgoztak –, ők kicsivel többel járuljanak hozzá a közöshöz, tehát igen, mi a progresszív személyi jövedelemadóban hiszünk.

Egy kulcs, két kulcs, három kulcs?

Erről majd fogunk beszélni a kampányban. Most első körben kettő kulcs.

Mekkorák a kulcsok?

Erről beszéljünk majd a kampányban.

Egyeztették ezt az egyébként együttműködésben induló pártokkal?

Persze. Maga az elv mindenkinél ugyanaz, az igazságos újraelosztás, az igazságos adórendszer, aztán a részletekről, hogy hány kulcs legyen és hol húzzuk meg a határt, egy szakmai politikai vita lesz. Ezt a miniszterelnök-jelöltek le fogják folytatni egymással, és aki nyer, annak a szempontjai érvényesülhetnek.

Kész a Momentum saját választási programja?

Hamarosan kész, már készítjük már jó pár hónapja.

Főbb motívumokat el lehet már belőle mondani?

Inkább főbb prioritásokat hadd mondjak. Mi kettő feladatot látunk magunk előtt, az egyik, hogy amikor kormányra kerül az ellenzék, akkor nekünk le kell bontani a fideszes rendszert. A magyar gazdaságot és a magyar államot meg kell tisztítani a fideszes befolyástól. Ez a rendszerváltás programjának megfelelő akcióterv, amire itt szükség lesz. És lesz egy országépítő program is, amiben a tudás, az egészség meg a munka a szentháromság. Mi ezeken a területeken fogunk elsősorban majd minél innovatívabb és az egész társadalmat megformáló javaslatokat tenni.

Egyeztetik a saját programjaikat az együttműködésben önökkel együtt dolgozó pártok elképzeléseivel?

Folyik egy programalkotó munka a pártok között, aminek az a célja, hogy egy minimumprogramot letegyen az asztalra, amitől ne lehessen eltérni, tehát kereteket húzzon meg, és ezen keretek között pedig mindenki úgy alakítja a politikáját, ahogy szeretné. Ez a munka is már hónapok óta zajlik.

Benne lesznek olyan nagyon nehezen közelíthető kérdések, mint a határon túli magyarok kettős állampolgársága és szavazati jogának kérdése?

Ezt a kérdést már megnyertük. A szavazati jogot nem fogjuk elvenni senkitől sem, aki már megkapta. Ebben a Demokratikus Koalíció engedett. Fontos szerintem a kompromisszumkészség, és a DK oldaláról én ezt értékelem.

Milyen kérdéseket kell még megnyerni?

Az Európához, az eurózónához való viszony lehet ilyen, ahol a Jobbik lesz az, aki öt versus egyben marad, és ezért kénytelen lesz kompromisszumot kötni a többiekkel.

Többségi szavazással akár a pártok identitását alapozó programpontokat is föláldoznak a békesség kedvéért?

Ez egy kompromisszumkész csapat. Mindenki a nap végén belátja, ha egyedül marad, akkor az nyilván nem jó, ott akkor alkalmazkodni kell a többiekhez. Majd az lesz az érdekes, ha a hat pártot nézem, hogy három-háromba beállnak a frontok. Ilyen még nem történt egyszer sem, de elképzelhető. Az egy izgalmas politikai feladvány lesz.

Mi különbözteti meg a Momentumot, mondjuk, az LMP-től meg a Párbeszédtől? Egyszerűen ez elmagyarázható a választónak?

Szerintem ez eléggé egyértelmű, a Momentumnak jelenleg több mint félmillió szavazója van, ők a Momentumot választják, a másik két párt pedig tagja ennek a koalíciónak, de ők nem tudták egyelőre annyira a saját javaslataikat, világképüket megmutatni a választóknak.

A különbséget az adja, hogy a Momentumnak vannak támogatói, nekik meg kevésbé?

Nem, csak az emberek látják, hogy mi a különbség, mert amúgy nem választanák a Momentumot. A Momentumtól azt várják a választók, hogy legyen bátor és legyen innovatív, hogy higgyen abban, hogy Magyarországot naggyá és erőssé lehet tenni. Azt várják tőlünk, hogy srácok, mutassátok meg, hogyan lehet egy modern európai országot építeni.

Ha lesz közös program, akkor mi marad a pártok önálló programjaiból és önálló identitásából?

A közös miniszterelnök-jelölt és a pártok egy közös programot fognak összegyúrni, amiben meg fognak jelenni a pártoknak a saját nézetei. Egy adott párt, mondjuk, a Momentum az oktatási reformot fogja majd Magyarországon megvalósítani ’22-től, mi pedig azt fogjuk átengedni, mondjuk, hogy a magyar mezőgazdaságot a Jobbik reformálja meg. Majd meglátjuk.

Ha nyernek, akkor azzal az MSZP-vel meg DK-val fognak együtt kormányozni, amely már 12 évet kormányozott. Hogy fogják azt elérni, hogy a választó ne azt mondja, egy brancsból vannak ezek mind?

A választók ezt már rég eldöntötték, hogy ezek az ellenzéki pártok vannak, ezek az ellenzéki pártok működjenek együtt és kormányozzanak. Innentől kezdve azt a pár százaléknyi embert, akinek ezzel kapcsolatban fenntartása van, arra tudom kérni, menjetek el az előválasztásra, és szóljatok bele, válasszátok azt, akiben hisztek, és aki akkor nem az MSZP meg nem a DK. Akkor válasszátok a Momentumot, a Párbeszédet, az LMP-t vagy a Jobbikot, és akkor mindenkinek jó lesz a nap vége.

Azt könnyű felismerni, hogy mi ebben az együttműködési folyamatban a jó Gyurcsány Ferencnek, mert simán kijött abból a karanténból, amibe őt szorítani próbálták. Az is látszik, hogy miért jó a Fidesznek, mert összegyurcsányozhatja az egész ellenzéki együttműködést. De a Momentumnak mi ebben a jó?

Hát bocsánat, mi ugyanebben az országban élünk, ugyanebben az országban vagyok egy állampolgár, amiben a szavazóink vagy amiben egy MSZP-s szavazó vagy egy Fidesz-szavazó, és én azt élem meg, hogy van egy 1 százalékos korrupt politikai elit a Fideszben, akik egymás között felosztják az ország vagyonát, és közben meg ott éheznek az emberek a vendéglátó szektorban meg a szórakoztatóiparban, meg az ápolók, bocsánat, de szart sem keresnek az egészségügyben, és van a 99 százalék, aki meg el lett felejtve. Nekünk az a kutyakötelességünk állampolgárokként, hogy ezen változtassunk, és akkor is, ha vannak olyan partnereink, akik az elmúlt harminc évben követtek el politikai hibákat vagy ne adj isten, politikai bűnöket, ezekért őket megbüntették a választók, mert ezek a pártok ma már nem olyan mérvadók. A Momentum jön fel, innentől kezdve nekünk nincs ezzel foglalkoznivalónk több.

Mi az európai parlamenti képviselőik álláspontja az európai uniós vakcinabeszerzés menetéről, eredményességéről?

Nehéz kérdés, mert mindenki kritikus azzal kapcsolatban, legalábbis mi biztosan, hogy a vakcinagyártók lassan gyártanak és exportálni akarják azokat a vakcinákat, amiket lefoglalt az Európai Unió. Üdvözöltük is azt az európai bizottsági döntést, hogy exporttilalmat hajtanak végre. Bízom abban, hogy felpörögnek az események, és nyárig már átoltott lesz a társadalomnak a hatvan-hetven százaléka, de ehhez még nagyon sok utat kell megtennünk.

Mi a helyes akkor, amikor országok küzdenek a vakcináért? A nemzeti érdek az első vagy az unió közös érdeke az első, mert a kettő együtt nem megy?

A kettő együtt nem megy, és semmi problémám nincs azzal kapcsolatban, hogy adott nemzeti kormányok megpróbálnak védőoltást beszerezni máshonnan, az unión kívülről. Szerintem ez teljesen rendben van. Az lenne a fontos, hogy a közbizalom ott legyen ezen vakcinák mögött, és ez még nincsen ott. És itt van a kormánynak a felelőssége, hogy bízzanak az emberek ezekben a vakcinákban, mert az oroszról most már hamarosan kiderül, hogy igazából biztonságos és jó. Csak amíg azt látják az emberek, hogy nyomás van gyakorolva a magyar hatóságokra, amíg azt látják, hogy Oroszországban meg Kínában szeretnek eltitkolni különböző adatokat, addig kevésbé bíznak ezekben.

Mi ilyenkor egy magyar kormány dolga ön szerint?

A magyar kormánynak egyrészt az a dolga, hogy az Európai Unió vakcinabeszerzését támogassa, ne hátráltassa, ne folytasson negatív ellenkampányt az Európai Unióval, ahogy most azt a Fidesz teszi. A másik oldalról pedig, ha be tud szerezni biztonságos, jó vakcinát az adott kormány, akkor tegye. És én örülök annak, ha ez sikerül. Ahol az Orbán-kormány rengeteget hibázik, az a választók informálása. Én dolgozhattam a német parlamentben, és látom azt, hogy a német politika hogyan kezeli a járványt. Mindent megosztanak az emberekkel, nem nézik hülyének a választókat, és emiatt sokkal nagyobb a bizalom a kormánnyal és a kormány intézkedéseivel szemben, mint Magyarországon.

Az ön felfogása szerint mi a dolga egy adott párt európai parlamenti képviselőjének, amikor a pártja otthon élet-halálharcot vív a kormányával?

Nekünk annyiban volt pikáns a helyzetünk, hogy Cseh Katalin szülész-nőgyógyász volt, mielőtt európai parlamenti képviselővé vált volna, tehát ő az első hullám alatt konkrétan kórházban dolgozott európai parlamenti képviselőként. Egyébként az Európai Parlamentben folyik a munka, felügyeli az Európai Bizottság munkáját, pozitív nyomást helyez rá, hogy még jobban működjön, úgyhogy ezt csinálja Anna is és Katka is.

Jó döntésnek tűnik-e így távolból nézve, hogy a romániai választáson az RMDSZ-szel szemben induló jelölt mellett kampányoltak meg Szlovákiában is a liberális jelöltet támogatták?

Igen, én ezt jó döntésnek tartom. A XXI. században nem ellenségeket kell magunknak keresni, hanem barátokat. Elhiszem, hogy a Fidesz-kormány abban érdekelt, hogy románozzon meg szlovákozzon, és hogy egymásnak ugrassza az ott élő magyarokat a többségi társadalom tagjaival, de szerintem ez nem jó út. Szerintem az a jó út, amikor az ember barátságokat és szövetségeket épít. Mi jövendőbeli magyar kormányzópártként azt tartjuk kötelességünket, hogy mind szlovák, mind román, mind ukrán, mind szerb pártokkal jó viszonyt építsünk ki, akikben látjuk a potenciált, akikből azt látjuk, hogy egy olyan országért dolgoznak ott, amilyenben mi is hinni tudunk. Ezekkel mi szövetséget fogunk építeni.

Abban nem látnak potenciált, hogy határon túli magyar politikai szervezetekkel építsenek ki együttműködést?

Ezeket a kapcsolatokat építeni, gondozni kell. Az RMDSZ-szel nem a legfényesebb a mi kapcsolatunk, nyilván megértem az ő szempontjaikat is, meg a sajátunkat is, de ezt közelíteni kell majd, mert az RMDSZ nekünk partnerünk hosszú távon mindenképpen.

Hogy lehet partner hosszú távon, ha volt olyan választás, amikor nem automatikusan őket támogatták mint legerősebb romániai politikai szervezetet?

Ha az ember nem veszi a fáradságot, hogy megértse ezen döntések hátterét, akkor nehéz a dolgunk. A romániai választásokon mi nem az RMDSZ-szel szemben kampányoltunk, hanem azt mondtuk, hogy azokon a helyeken, ahol nem indul magyar jelölt, ott támogassák a helyben élő magyarok az USR Plusnak a jelöltjét. Most ezen megsértődni? Hát istenem, aki ezen meg akar sértődni, azt innen csókoltatom, már bocsánat.

Visszatérve Magyarországra, mikor kezdődik a tényleges kampány?

Kampány az mindig van. Hogy mikor lesz a hivatalos kampány, meg nem mondom önnek. Szerintem az előválasztást megelőző hónapokban. Ha a legkorábbi időpontot kérdezi, akkor valamikor április-májusban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×