Varga Mihály az MNB keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Kiemelt szempontjuk az inflációs várakozások további mérséklése, a devizapiac stabilitásának fenntartása ennek érdekében kulcsfontosságú. A világgazdasági környezetet jelenleg általános bizonytalanság jellemzi.

A mérvadó jegybankok szerint a kockázatok felfelé mutatnak, a Fed folytatja a kamatcsökkentést, de az előzetes várakozásoknál lassabb ütemben. Az EKB esetében a piacok nem számítanak a kamatszint változására – tette hozzá a jegybankelnök.

Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek

– emelte ki Varga Mihály.

A nemzetközi befektetői hangulatból kedvező elmozdulások olvashatóak ki, ugyanakkor bizonytalansági tényezők is jelen vannak. A hangulatot főleg az Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi tárgyalások, illetve a globálisan meghatározó jegybankok kamatdöntései befolyásolják – mondta el a jegybankelnök.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban hozzátette, emelkedtek a hosszú hozamok, illetve kiemelte a hagyományosan menekülőeszközként számon tartott arany árfolyamának csökkenését. A kormányzati leállás miatt most korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.

A globális kilátásokra visszatérve elmondta, azok alapvetően enyhén javultak az elmúlt hónapokban, ugyanakkor legfőbb kereskedőpartnereink gazdasági kilátásai visszafogottak. A geopolitikai feszültségek, kereskedelmi intézkedések határozzák meg a látképet. Sok OECD-országban a jegybanki cél felett van az infláció, szeptemberben átlagosan ezen országokban 4,2 százalékos volt a mértéke.

Varga Mihály hozzátette, hazánkban 2025 harmadik negyedévében erős árdinamikát mutattak a piaci szolgáltatások, a konjunktúra visszafogott maradt. A KSH adatai alapján a konjunktúrát a szolgáltatások, különösen az IT jól teljesítése növelte, a mezőgazdaság és az ipar fékezte. A GDP-növekedés elmaradt az MNB inflációs jelentésében előrejelzett értéktől, illetve az elemzői várakozásoktól is. A növekedési kilátásokon az elemzőknek, és a kormánynak is módosítania kellett – tette hozzá egy újságírói kérdésre válaszolva később.

A munkaerőpiaci feszesség oldódott, továbbá az elmúlt negyedévekben a foglalkoztatottság mérséklődése is beindult. Az elmúlt hónapokban javulás történt az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexben is. 2025 negyedik negyedévétől élénkebb növekedés lehetséges – emelte ki a jegybankelnök. A lakossági hitelezési aktivitás fokozódhat, a vállalati hiteleknél viszont a dinamika visszafogottabb lehet, a makrogazdasági helyzet miatt. A hazai bankrendszer ugyanakkor nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas lehetne.

A jövedelemegyenleg és a transzferegyenleg hiánya enyhén növekedett, de 2026-tól, az új beruházások felfutásával a külső egyensúlyi pozíciónk erősödhet. Az infláció mindenesetre továbbra is a toleranciasáv felett alakul, októberben az előrejelzéseknek megfelelően 4,3 százalékos volt. A forint felértékelődése dezinflációhoz vezethet, ez viszont a fogyasztói árakban csak lassabban, inkább jövő év elejére jelenhet meg – tette hozzá a jegybankelnök.

Az infláció közelebb került az árstabilitásra jellemző szinthez. A cél eléréséhez óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt, a Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása nem változott. Egy változó környezetben a stabilitás érték – fogalmazott Varga Mihály jegybankelnök. A Monetáris Tanács következő ülését december 16-án tartják.