Várhatóan a keddi ülésen is a jelenlegi, 6,5 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot a Monetáris Tanács, legalábbis „egyelőre semmi nem indokolja ennek a megváltoztatását” – mondta el az elemző. Hozzátette, az októberi, 4,3 százalékos áremelkedés mértéke egyelőre a jegybanki célsávnál magasabban alakul. Az elmúlt napokban a kormány költségvetési terveit látva „pici” forintgyengülés volt látható,

amely figyelmeztető jel lehet a jegybank számára

– tette hozzá Beke Károly. Úgy látja, jegybank óvatosságát erősítheti, hogy a piac a jövő évi parlamenti választások előtt érzékenyen reagálhat ezen hírekre.

Az árrésstopok témájában megjegyezte, a kormány egyelőre nem a kivezetésük felé halad, éppen mostanában jelentették be, hogy decembertől kibővítik és meghosszabbítják az intézkedést.

A szakértők arra számítanak, hogy az idei év legvégén lehet először a célsávon belül, tehát 4 százalék alatt az infláció – mondta el az elemző. A bázishatás miatt 2026 elején akár egy meredekebb esés is jöhet, 2 százalék környékére. Ez egyben lehetőséget is adhatna a jegybanknak a kamatcsökkentésre. Az MNB kommunikációja viszont az, hogy az inflációnak tartós és fenntartható módon a célsávon belülre kellene csökkennie – tehát nem rögtön az első hónapban fognak alapkamat-csökkentési döntést hozni.

Az elemzők többsége most azt gondolja, hogy

2026 közepén jöhet el az első kamatcsökkentés ideje

– emelte ki Beke Károly.

A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban elmondta: a befektetők a kamatdöntésre, illetve az azt követő jegybanki kommunikációra figyelnek. Emellett a nemzetközi hangulat és piaci környezet van még hatással a forintra. A magasabb költségvetési hiány bejelentésének hírére látható volt egy kis „megbotlás” a forinttól, de ez, úgy tűnik, átmeneti volt – ecsetelte az elemző.

Az év elején kevesen számítottak az elemzők közül arra, hogy az idei év „ilyen komoly menetelést” hoz a forint szempontjából – idézte fel Beke Károly. Az idei évnek még 415 körüli árfolyammal „futott neki” a forint, illetve a jegybank élén történt váltás kapcsán is voltak kétségek, hogy az új jegybankelnök milyen monetáris politikát fog folytatni. A 390 alatti euró-forint árfolyam tartósan is megmaradhat, sőt további erősödést sem zárt ki Beke Károly.

A magas jegybanki alapkamat is erősíti a forintot, és erősíti a „carry trade” ügyleteket az elemző szerint.

A 6,5 százalékos magyar kamatszint egészen kiemelkedőnek mondható Európában és világviszonylatban is, egyelőre nem is látható, hogy belátható időn belül csökkenne.

Mindeközben a fejlett jegybankok, illetve a régiós jegybankok – a lengyelek, csehek – is csökkentették idén már a kamataikat, ám az MNB egyelőre nem tud a kamatcsökkentés útjára lépni, ami erősíti a forintot.