Nem történt változtatás a jegybanki alapkamaton, mai ülésén az MNB Monetáris Tanácsa az eddigi 6,50 százalékos szinten hagyta azt. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. A testület értékelése alapján a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása szükséges.
Az elemzők nem számítottak változásra az alapkamat szintjében. Az MBH Bank elemzői például „a piaci konszenzussal egyetértésben” változatlan, 6,5 százalékos alapkamatot vártak. A hazai, 6,5 százalékos alapkamat egyébként 2024 szeptembere óta változatlan, csúcsát az elmúlt három évben 2022-2023-ban érte el. 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között 13 százalékon állt.
Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak úgy fogalmazott korábban, a jegybank óvatosságát erősíti, hogy a piac a jövő évi parlamenti választások előtt érzékenyen reagálhat ezen hírekre. Elmondása szerint hogy az elemzők többsége 2026 közepére teszi az első kamatcsökkentés idejét. Az alapkamat-döntésekkel kapcsolatban az inflációról megjegyezte, hogy az utóbbi csökkenése adna lehetőséget a jegybanknak a kamatcsökkentésre. Az idei év legvégén lehet először a célsávon belül, tehát 4 százalék alatti az infláció – tette hozzá.
Véleménye szerint általánosságban a forint árfolyamára is hatással vannak a kamatdöntések,
a magas jegybanki alapkamat erősíti az árfolyamot.
A magas alapkamat a „carry trade” stratégiának is kedvez. Ennek lényege, hogy a befektetők alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt, és magasabb kamatozású devizába, így például forintba fektetik be. A globális kamatkörnyezet jelenleg „lefelé mozdul”, így a forint verhetetlen üzletet jelent, mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője – olvasható az Infostarton.
