Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 21. szombat Eleonóra
Nyitókép: Matthias Kulka/Getty Images

Megérkezett a friss alapkamatdöntés

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén idei első, januári ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, tavaly decemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A szakértők jelentős része szerint a jegybank korábban résnyire nyitotta az ajtót a kamatcsökkentés előtt – írta meg a Portfolio. Mint a cikkben olvasható, úgy vélték, hogy kicsi az esély a kamat csökkentésére. Ugyan decemberben 3,3 százalékra csökkent az infláció, a maginfláció pedig 3,8 százalékra csökkent, de a mélyben aggasztóbb jelek is felbukkantak.

A piaci szolgáltatások körében ugyanis meglepő átárazás volt tapasztalható, illetve ezekben az áremelkedési adatokban továbbra is benne volt az árrésstopok és önkéntes árkorlátozások 1-1,5 százalékpontos becsült hatása. Az elemzők így azt várták, hogy a Monetáris Tanács nem sieti el a kamatvágást, a megfontolt döntéshez megvárja a januári inflációs adatot is, és még legalább egy hónapot kivárnak.

A cikkben hozzátették, hogy a 2025-ös év kiemelkedően jól sikerült a forint számára, rég nem látott erősödést produkált, amelynek egyik oka éppen a magas kamatszint volt. Így tehát kérdés lett volna, hogy egy esetleges kamatvágás után is fennmaradt-e volna a forint ereje. Az MNB vélhetően nem akart egy komolyabb leértékelődést megkockáztatni – olvasható a Portfolio cikkében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

A kínai gazdasági modell évtizedeken át az ingatlanpiacra és az önkormányzati finanszírozásra épülő, hitellel fűtött növekedési körre támaszkodott, amelyet a központi szabályozás szigorítása tört meg az elmúlt években. A korrekció nem vált rendszerszintű pénzügyi összeomlássá, de világossá tette, hogy Peking nem kíván visszatérni az ingatlanvezérelt pályára. A hangsúly most a gazdasági szerkezetváltáson van: a megtakarítások újraelosztásán, az iparpolitika erősítésén és a teljes értéklánc megtartásán, miközben az exportrekordok és a jüan árfolyama mögött is tudatos állami irányítás húzódik meg. A kérdés az, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelés és a vállalati profitabilitás hogyan fordítható át szélesebb lakossági jólétre és tartós belső keresletre – többek között erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Rimányi Áron, magyar-amerikai pénzügyi szakember, korábbi tanácsadó, aki a rangos Schwarzman Scholars első magyar ösztöndíjasaként tanult Kínában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×