Az idei év legnagyobb kockázatát az államok közötti, gazdasági eszközökkel vívott konfliktusok elmélyülése jelenti, a World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) által most közzétett Global Risks Report 2026 című jelentése szerint – írta meg a VG.

A dokumentum szerint a gazdasági hadviselés mellett a fegyveres államközi konfliktusok, a szélsőséges időjárási események, a társadalmi polarizáció, valamint a dezinformáció és az álhírek terjedése is kockázatot jelentenek. Ezek mind

közvetlenül érinthetik Magyarország gazdasági és politikai mozgásterét is

– olvasható a cikkben.

A felmérés több, mint 1300 globális vezető és szakértő megkérdezésével készült, a válaszadók fele szerint kifejezetten viharos világrend lesz a következő két évben. Tízéves távlatban már közel 60 százalék számít tartós instabilitásra, ez különösen érzékenyen érintheti Magyarországot is, amelynek gazdasága nyitott és exportorientált – írják.

A jelentés szerint a geogazdasági konfrontáció súlyos gazdasági következményekkel is járhat, így például veszélybe kerülnek az ellátási láncok, nőhet az inflációs nyomás, és fokozódhat az államadósság kockázata. Ezek különösen az energiaellátás, az ipari termelés, és az exportpiacok stabilitása szempontjából kulcsfontosságúak. Az Európai Unión belül egyre erősebb vita zajlik a gazdasági szuverenitás, a szankciós politikák és a stratégiai ágazatok védelméről – írja a VG.

A megkérdezettek 68 százaléka töredezett, multipoláris világrendet vár a következő évtizedben

– olvasható a cikkben. Hozzáteszik, Magyarország is egyre gyakrabban fog nehéz geopolitikai és gazdasági választások elé kerülni.

A dezinformáció a rövidtávú kockázatok között kiemelt helyen szerepel, ez a következő két évben a második legnagyobb globális veszélyt fogja jelenteni. 2026-ra a listán a társadalmi polarizáció a negyedik helyre került, ez a demokratikus intézmények működését és a közbizalmat is alááshatja. Kiemelik, a mesterséges intelligencia nem megfelelő alkalmazása hosszabb távon mindeközben komoly munkaerőpiaci és társadalmi feszültségeket okozhat. Olyan országban, ahol a termelékenység növelése és a munkaerőhiány kezelése egyszerre jelent kihívást, ez különösen releváns lehet.

Hozzáteszik, tízéves távlatban továbbra is az egyik legsúlyosabb fenyegetésnek számítanak a környezeti kockázatok. A szélsőséges időjárás, a biodiverzitás csökkenése és a földi rendszerek kritikus változásai hosszútávon a mezőgazdaságra, az élelmiszerárakra és a vízgazdálkodásra is hatással lehetnek. A Világgazdasági Fórum egyben kiemelte, hogy a januárban megrendezendő davosi találkozó célja éppen az lesz, hogy a világ gazdasági és politikai vezetői párbeszédet folytassanak ezekről a kockázatokról.