A vagyon bővülése döntően a vagyonosok felső 1-2 százalékában gyorsul, a külföldi eszközvásárlások mozgatórugója is ez a szűk kör. A magyar lakosság 80-90 százalékának viszont nincsen olyan nagyságú megtakarítása, aminél a külföldi megtakarítás reális alternatíva lenne – olvasható a Blochamps privátbanki tanácsadó cég elemzésében. Valóban háromszorosára nőtt öt év alatt a külföldi megtakarítási állomány, de tízéves távon csak négyszeresére emelkedett.

Az utóbbi emelkedés ugyan 5000 milliárd forintos pluszt jelentett, de összehasonlításként ugyanebben az időszakban a lakosság bruttó pénzügyi vagyona 73 ezermilliárd forinttal nőtt – emeli ki a Blochamps elemzése.

2025 második negyedévében 11 820 milliárd forint volt a lakosság összes külföldi eszköze

az ingatlanállomány értékével együtt, az MNB statisztikák alapján – olvasható a közleményben. Ez az összes pénzügyi eszköz valamivel több mint 10 százaléka, az előző negyedév végi adathoz képest viszont nincsen eltérés.

A magyarországi háztartások külföldre vitt vagyonának tekintetében nem látható kiugró bővülés. 2020-ban a külföldi betétállomány a teljes pénzügyi vagyon 1,54 százalékát tette ki, a friss adatok szerint ez az arány most 1,91 százalékos. Az Európai Központi Bank összefoglalója szerint az euróövezet szintjén vizsgálva, a közvetlen kitettségeket tekintve 2,8 százalék a külföldi eszközök aránya. A befektetési alapokat is tartalmazó kitettségeket vizsgálva 9,8 százalékos ugyanez az arány.

Az elmúlt öt évben mindeközben a háztartások teljes bruttó pénzügyi vagyona 68 ezer milliárdról 116 ezer milliárdra emelkedett. Ezen alacsony bázis mellett valóban jelentős a külföldi megtakarítások növekedési mértéke, de a vagyon döntő része továbbra is magyarországi befektetésekben realizálódik. A külföldi eszközök növekedése ugyanabban a szűk rétegben történt, amelynek vagyona eleve dinamikusan bővül.

A vagyon gyarapodása nem szélesedik, hanem koncentrálódik

– emelik ki a Blochamps elemzésében.

Hozzáteszik, a „külföldi eszközök” nagy része valójában itthoni pénzügyi közvetítőkön keresztül történő befektetéseket takar. Így például a külföldi ISIN-számú értékpapírok, akár amerikai részvényalapokról, európai ETF-ekről, vagy bármilyen nemzetközi kibocsátású befektetési jegyről van szó, jelentős részben igazából magyar szolgáltatóknál, magyar értékpapírszámlákon, MNB-felügyelet alatt vannak.

A statisztika a kibocsátó országát méri, nem azt, hogy fizikailag hol tartjuk a vagyont – világítanak rá az elemzésben.

Kiemelik még azt is, hogy itthon a középosztálynak nincsen érdemi forrása arra, hogy vagyonát diverzifikálja. Valójában a teljes hazai pénzügyi vagyon 13 százalékát a 100 leggazdagabb magyar birtokolja, a leggazdagabb 1000 fő pedig a pénzügyi vagyon közel 20 százaléka felett rendelkezik.

2025-2028 között az elit vagyongyarapodása akár 65 százalékos is lehet

– teszik hozzá a Blochamps elemzésében.

Az eliten belül növekedik a külföldi részesedések értéke. „Ez nem új dolog”, teszik hozzá, hiszen egy nagyságrend felett indokolt és reális a földrajzi diverzifikáció, valamint az eszközök rendszeres újraallokálása. Tíz éve valódi országkockázati félelem volt: a forint nagyot gyengült, és az országkockázati felár nagyot emelkedett. 2012 januárjára minden hitelminősítőnél „bóvliba” került az ország – emlékeztetnek. Azóta viszont a pénzek az attraktív állampapír-kamatoknak köszönhetően visszatértek.

Az elmúlt években Ausztria és Németország is jelentősen szigorította pénzmosás elleni átvilágítási előírásait, a Finanzmarktaufsicht és a BaFin is szigorúbb ügyfélazonosítási és dokumentációs kötelezettségeket vezetett be. Befektetési célú külföldi számlát ma nehezebb és időigényesebb nyitni, mint öt-tíz éve – világít rá a Blochamps elemzése. A bankok rutinszerűen kérnek extra igazolásokat, forrásnyilatkozatot, és folyamatos monitoringot.

A Blochamps adatai szerint a vagyonkoncentrációban érintett ügyfelek jelentős része már korábban nyitott külföldi számlákat, így a „külföldre vitt pénzek” jelentékeny részét a Revolut-számlák feltöltése jelenti. A számlánkénti néhány ezer eurót viszont aligha lehet érdemi megtakarításként értékelni – teszik hozzá.

A nagy összegben kivitt pénzek jelentős része nem pénzügyi eszközben marad, hanem ingatlanba vándorol

– írja a Blochamps elemzése. Bár a hazai jegybanki statisztikában a kiutalt összeg pénzügyi tranzakcióként jelenik meg, de a nemzetközi számviteli definíciók szerint az így megvásárolt ingatlan nem pénzügyi eszköz, így más eszközosztályba kerül. Számos ország nem publikál vásárlói statisztikát állampolgárság szerinti bontásban. Ahol elérhető adat, ott néhány száz magyar tranzakció látható évente. Horvátországban 2023-ban körülbelül 500, míg Spanyolországban 700 ingatlant vásároltak magyarok.

A külföldi megtakarítások növekedése valós jelenség, de nem tömeges, nem rendszerszintű. A külföldi megtakarítások mértéke rendre nő, de a teljes lakossági vagyonhoz képest idén gyakorlatilag nem változott. Az első negyedévben 10,5 százalékos volt aránya, most, a harmadik negyedévben is ennyi – teszik hozzá az elemzésben.

A magyar lakosság többsége azért nem diverzifikál külföldre, mert nincs rá elegendő megtakarítása. Ami látható, az a felső 1-2 százalék régóta zajló stratégiája a portfóliók nemzetközi nyitására, ugyanakkor szem előtt tartandó, hogy ezen réteg hazai befektetési mixét 50-60 százalékban devizaalapú eszközökben súlyozza – foglalja össze a Blochamps áttekintése.