Infostart.hu
eur:
377.59
usd:
319.87
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Facebook/Magyar Állampapír

Közel 4000 milliárdnyi forráshoz jutottak a háztartások – kiderült, mire költötték

A magyar állampapírokhoz kapcsolódóan rendkívül magas kamat- és tőkekifizetések történtek az idei év első félévében.

Rekordmagas, közel 4000 milliárd forintnyi felszabaduló forráshoz jutottak a háztartások az idei év első félévében az inflációkövető állampapírokból. Nagy részét rögtön vissza is forgatták állampapírokba – írta meg a Portfolio.

A 2024-ben kezdődő, 2025-ben végződő kamatperiódusokban a 2023-as éves átlagos inflációhoz igazodtak a kamatok, amely rendkívül magas volt. Abban az évben ugyanis 17,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint a megelőző évben. Idén egyrészt a kamat- és tőkekifizetések volumene is rendkívül magas volt, hét hónap alatt több, mint 1700 milliárd forintnyi a PMÁP-ból. Másrészt pedig a nem most lejáró Prémium Magyar Állampapírokból is komoly volumenű tőkekivonást hajtottak végre – olvasható a cikkben.

Az év első felében már kamatot fizető sorozatok esetében 2189 milliárd forint névértékű PMÁP-eladást mért az MNB, mint olvasható a jegybank Megtakarítási Jelentésében. A Portfolio hozzáteszi, hogy „a 2024 végén már létező, 2025-ben nem lejáró” Prémium Magyar Állampapírok összesített névértékes állománya az év elejétől október közepéig 2534 milliárd forinttal csökkent.

Ez az átrendeződés nagyrészt annak is köszönhető, hogy a korábban „slágernek” számító inflációkövető állampapírok kamatszintje a 2024-es, összehasonlításban csekélyebb, 3,7 százalékos éves átlagos infláció miatt erősen lecsökkent – írja a Portfolio.

A legnagyobb arányban a közel 2200 milliárd forint névértékű PMÁP-okat forgatták vissza állampapírba – írja az MNB jelentése. Ezt az Államkincstár állampapírcsere nevű funkciója is támogatja. Az 500 milliárd forint értékű lejáratból 35 százalékot, míg az 1100 milliárd forint értékű kifizetett kamatból 42 százalékot fektettek újra állampapírba, teszi hozzá a cikk.

Az összes kiáramló pénz körülbelül fele újulhatott meg magyar állampapírban

– hivatkozik a Portfolio az MNB jelentésére.

A FixMÁP vette fel az inflációkötvényekből kiáramló pénzmennyiség 25 százalékát, 16 százalékot pedig a BMÁP tudott bevonzani. További 9 százalék áramolhatott még egyéb állampapírba, így diszkont kincstárjegyekbe is – írja a Portfolio cikke.

Ebből a forrásból a lakáspiacra is jelentős összegek érkeztek, teszi hozzá az MNB a lakáspiaci jelentésében. 2024 negyedik és 2025 első negyedévében összesen csaknem 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet zúdult az új lakások piacára.

Alapvetően minél több pénze volt valakinek inflációkövető állampapírban, annál nagyobb arányban szállt ki az alacsonyabb kamatozásra váltó befektetésből. A legaktívabb réteg ebből a szempontból az 50-100, illetve a 100-1000 millió forintot PMÁP-ban tartó volt, kb. 40 százalékuk adta el 2025 első félévében a kötvényeit – teszi hozzá a Portfolio.

Az 50-100 milliós egyenleggel rendelkezők hoztak legtöbbször olyan döntést, hogy a lejárat előtt eladott PMÁP-tőkerészt ismét állampapír-vásárlásra használják fel. Szintén népszerű döntés volt a kézhez kapott kamatok állampapírba történő visszaforgatása. Az állampapír-pénzkiáramlásnak nagy nyertesei voltak a külföldi alapok is, míg 2023-ban a lakosság nettó tranzakcióinak 8-9 százaléka irányult külföldre, addig 2025-ben már a 30 százalékot is meghaladta ez a részarány. Ugyanakkor a hazai alapok az első 9 hónapban több, mint 1250 milliárd forintnyi tőkebevonást produkáltak – olvasható a cikkben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×