Az MBH részvénykibocsátása nominálisan a magyar tőzsde legnagyobb kibocsátása. A lakossági árkedvezmény a 90-es évek hangulatát idézi, ezzel látens nyeresége lehet a lakosságnak – magyarázta Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban.

Az 1990-es évek OTP, Mol kibocsátásai reálértéken nagyobbak voltak ennél, de amennyiben mind a 22,5 millió felkínált részvény elkel, akár 70 milliárd forint is befolyhat ebből. A részvény árának tekintetében az intézményi sáv 2800-tól 3848 forintig terjed, a pontos ár könyvépítéses módszerrel kerül meghatározásra.

A lakossági értékesítési időszak november 25-én kezdődött, a nyilvános értékesítési időszak december 12-én 12:00 óráig tart. A részvényigénylési nyilatkozat leadására azoknak van lehetőségük, akik rendelkeznek az MBH Befektetési Banknál vagy MBH Banknál összevont értékpapírszámlával és ügyfélszámlával – olvasható az MBH honlapján.

Minél nagyobb árat kínál egy intézmény egy adott részvényért, annál nagyobb eséllyel kapja meg. Ugyanakkor ha a kínálati átlagár alatti árat kínál egy adott intézmény, „nagy valószínűséggel ő nem kap”. Ehhez a kialakult intézményi átlagárhoz képest

a lakosság 10 százalékos árkedvezményt kap

– emelte ki a tőzsdei szakértő.

A lakossági jegyzőknek 2992 forintot kell befizetniük, ehhez képest majd vagy még egy keveset be kell fizetniük, vagy egy minimális összeg visszajár, attól függően, hogy mekkora végső árat jelent az intézményi ár 10 százalékkal csökkentett összege.

Az OTP esetében volt hasonló, ez a 90-es évekbeli kibocsátások hangulatát idézi – tette hozzá. Ezzel „már az elején” jelentős látens nyeresége lesz a lakosságnak, mivel a kereskedés majd az intézményi ár közelében indul meg a tőzsdén. A bank részvényárfolyama november 28-án 5000 forint körül alakult – a BÉT honlapján olvasható információk szerint.

Az MBH jogelődjeként az MKB 2019 júniusában vezette be papírjait a Budapesti Értéktőzsdére. 2023 augusztusában történt a következő nagy mérföldkő, ekkor 831 ezer db, egyenként 1000 forint névértékű részvényt bocsátottak ki a tőzsdén. Ugyanakkor érdemi kereskedés eddig nem történt a papírokkal – írja az mfor.hu.

Hozzáteszik, az MBH legnagyobb részesedéssel rendelkező tulajdonosa jelenleg a Zenith Asset Management, 24 százalékkal, ezt követi 15 százalékkal a Corvinus BHG Zrt., amely állami tulajdonban van. A bank részvényeinek közkézhányada jelenleg 13,65 százalék, a blue chip kategóriába kerüléshez 20-25 százalékos arány lenne szükséges. A közkézhányad a teljes részvénydarabszám azon része, amely olyan befektetők kezében van, akiknek részesedése nem éri el az 5 százalékot, tehát kisbefektetők.

Az elmúlt évek részvényárfolyamának értelmezéséhez fontos adalék, hogy forgalmuk rendkívül alacsony. Illikvid részvény, amelyből naponta átlagosan néhány száz cserél gazdát, szemben például az OTP-részvényekkel, amelyből naponta akár több százezer is. A tőzsdei árfolyam így nem a valós vállalati értéket tükrözi, amint nő a közkézhányad, beindul a kereskedés, akkor lehet érdemben elemezni – közölte az MBH a 444 portállal.

A növekedés tekintetében a kezdeti években olyan ütemet nem vár Korányi G. Tamás, mint amilyen az OTP esetében volt, mára más a környezet már. Azt szükséges figyelembe venni, hogy az OTP utáni második legnagyobb bank Magyarországon az MBH. Bizonyos mutatókban piacvezető, külföldi leánya egyelőre nincs, de tervezi. Idén megvásárolta a Fundamentát, és az Otthon Centrum hálózatot is. Hálózatokat akvirálnak, bár bankokat nem annyira tudnak – tette hozzá a tőzsdei szakértő.

Az MBH első háromnegyed éves nyeresége 117 milliárd forint volt adózás után. Amennyiben a negyedik negyedév is hasonlóan jó lesz, akkor az EPS (Earnings Per Share) az 500-550, akár 600 forintos sávban alakulhat, jelenleg a vállalatnak 322 millió részvénye van egyébként – magyarázta Korányi G. Tamás.

Mint kifejtette, a 3000 forint körüli lakossági ár, és az 500-600 Ft-os EPS értékkel számolva 5-6 körüli a P/E (Price to Earnings) mutató. Ez nagyjából az OTP-vel ér fel, növekedési rátája pedig nagyobb is lehet, mint ami az OTP-től várható – tette hozzá. „Nagy kérdés” viszont az osztalékpolitika, egyelőre annyi egyértelmű, hogy lesz osztalékpolitika. Szerencsés esetben

ennek a nyereségnek akár a felét kifizethetik, vagy valamivel kevesebb, mint felét

– emelte ki Korányi G. Tamás.

Észben kell tartani, hogy ezek a részvények a teljes részvénymennyiségnek maximum 7 százalékát teszik ki, ugyanakkor érdekes alternatíva lehet, még ha nem is annyira likvid, mint az OTP – tette még hozzá a tőzsdei szakértő.

Korányi G. Tamás beszélt még a Shopper Park részvényeiről is, amely két éve van a tőzsdén. Ez a két tőzsdei ingatlancég egyike, részvényeit szintén euróban jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén. Nemzetközi vállalkozás, nagy élelmiszercégek mellé települt plázákkal rendelkezik. Korábban a Tesco-któl nagyobb területet vásárolt meg Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában. Lengyelországban 8 plázát vásárolt meg az Auchan-tól, a szabad területeket szignifikánsabban drágábban adja ki, mint a nagybérlőnek, ebből van növekedési lehetősége.

Ezt a lengyel ingatlanegyüttest „igen jó hozam” mellett vették meg, így a 8 százalékos hozam ígérete eddig az első két évben „be is vált”. 10,8 eurós áron bocsátottak ki 9,2 millió részvényt, amely 100 millió eurós bevételt jelent. Az osztalék tavaly 84 cent volt, jövőre is hasonló nagyságrendű lehet. 2027-től közel lehet egy euróhoz a kifizetett osztalék – fűzte még hozzá.