Az adóellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét vizsgálják.

Ha valaki nem tartja be az előírásokat és nem ad nyugtát, vagy nem jelenti be alkalmazottját,

a hivatal akár 2 millió forintos bírságot is kiszabhat;

igazolatlan eredetű árunál egymillió forint a büntetés maximuma. A mulasztási bírságon kívül tizenkét nyitvatartási napra lezárhatja az adóhatóság a vállalkozás üzletét is - hangsúlyozták a közleményben.

Speciális szabályok vonatkoznak a kedvezményes adózási módot választókra, ezért a katásoknak és a kivásoknak sem éri meg kockáztatni. Elesnek ugyanis a kedvezményes adózási módtól, ha a három legsúlyosabb adóügyi jogsértés (nyugtaadás vagy alkalmazott bejelentésének elmulasztása, igazolatlan áru) elkövetéséért állapít meg terhükre mulasztási bírságot a NAV. Az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a vállalkozó elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét - figyelmeztetett a NAV.

A súlyosan mulasztók mindezek mellett még utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak. Nekik a jegyzőkönyv átvétele után érdemes a lehető leggyorsabban ellenőrizni bevallásaikat és a fizetendő adót, a revízió megkezdéséig ugyanis még önellenőrizhetők az esetleg korábban be nem vallott tételek.

A NAV ellenőrzéseivel nemcsak a költségvetési bevételek védelmét szolgálja, hanem támogatja a jogkövető vállalkozásokat is: fellép azokkal szemben, akik adóelkerüléssel, bevétel eltitkolással tisztességtelen versenyelőnyre törekszenek.

Érdemes követni a NAV Adótraffipax-rovatát, ahol előre jelzi a hivatal, hol és milyen típusú ellenőrzések várhatók a közeljövőben.