Magyarországon a munkafüggőség előfordulása a nemzetközi átlag alatt van: a reprezentatív vizsgálatok szerint a foglalkoztatottak körének 5-6 százalékát érinti – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

A munkaalkoholizmusként is ismert jelenség egy kényszeres munkavégzési forma, amely során az egyén túlzottan és kontroll nélkül szenteli a munkának magát, legtöbbször az egészsége és a magánélete rovására. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ez összefügg a stresszel, depresszióval, szorongással, illetve fizikai betegségekkel is.

„Hosszú távon a munkamánia gazdasági károkat is okozhat, a termelékenység csökkenéséhez, a munkából való kieséshez, és megnövekedett egészségügyi költségekhez is vezethet” – teszi hozzá Erdélyi Dóra senior elemző, a tanulmány szerzője.

Magyarországon a túlórázás lehetőségét A munka törvénykönyve szabályozza. Egy munkavállaló évente alapesetben legfeljebb 250 óra túlórát vállalhat, ez kollektív szerződéssel 300 órára emelhető, külön írásbeli megállapodással éves szinten akár 400 óra is lehet a maximális túlóramennyiség.

Az Eurostat hivatalos adatai szerint Európán belül a túlórázás inkább a nyugati és a déli országok sajátossága. Az EU-átlag 2024-ben 6,5 százalékos volt,

hazánkban a 15–64 évesek 2,4 százaléka vállalt jelentős túlórát 2024-ben.

Az Eurostat definíciója szerint a túlórázás az átlagosan heti 49 munkaórát meghaladó munkamennyiséget jelenti. A legnagyobb arányban Görögországban, Cipruson, és Franciaországban túlóráznak a dolgozók. Környékünkön Cseh- és Lengyelországban relatíve magasabb az arány, 7 százalékos. Bulgáriában a hivatalos statisztika szerint 0,4 százaléka túlórázik a 15–64 éveseknek.

Az Eurostat a hétvégi munkavégzésről is gyűjt adatokat, a 2023-as évre vonatkozó eredmények alapján Olaszországban, Franciaországban, és Spanyolországban a 15–64 évesek harmada dolgozik hétvégén is, míg itthon ez az arány mindössze 7 százalék.

A magyarországi tanulmányok alapján a mintegy 4,6 millió foglalkoztatottból 230-280 ezer ember lehet érintett a munkafüggőség jelenségében itthon. Ezzel az 5-6 százalékos aránnyal szemben az USA-ban a dolgozók ötödét, Tunéziában pedig 42 százalékukat érinti ez. Különösen gyakori a jelenség itthon a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél, szellemi munkát végzőknél, vezetői pozícióban dolgozóknál. A férfiaknál a fiatalabb és idősebb korcsoportokban,

a nőknél pedig az idősebbek között jellemzőbb a munkafüggőség.

A munkafüggőség mást jelent, mint a kiégés, az utóbbiban érintett egyének „már nem is akarnak dolgozni”, érzelmileg túl vannak terhelve. A munkamánia kiégéshez vezethet, de a kiégés nem feltétlenül jár együtt munkafüggőséggel.

Szintén fontos egymástól elválasztani a sokat dolgozó, illetve a munkafüggő személyek helyzetét, a sokat dolgozók pusztán szorgalmasak, a munkaalkoholisták függően menekülnek a munkába, nem képesek kikapcsolódni. Ez életük minden területén egyensúlyvesztést okoz – írja a senior elemző.

A munkamánia mögött több tényező is állhat, mint például gyermekkori lelki sérelmek vagy traumák (túlzott megfelelési kényszer, instabil családi környezet, magánéleti problémák). A perfekcionizmus, alacsony önértékelés, de a nárcisztikus jegyek is vezethetnek ehhez. A versengő, nem támogató munkahelyi légkör szintén hajlamosít erre – teszi hozzá Erdélyi Dóra.