Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
család játék nyunyóka gyerekvállalás gyermekvállalás
Nyitókép: Pixabay

Pénzt vagy életet? Megérkezett a válasz

Az élet a munkáért, vagy a munka az életért? Ezt a kérdést is feltette az az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése. Az eredményekből az látszik, hogy a munkavállalók számára egyre fontosabb a munka-magánélet egyensúlya.

2025-ben a munka–magánélet egyensúlya fontosabb lett a dolgozóknak, mint a fizetés – áll a Global Life-Work Balance Index friss jelentésében. A kutatás szerint a dolgozók 83 százaléka tartja elsődlegesnek a kiegyensúlyozott életet.

A tendencia a digitalizáció, a hibrid munkavégzés és a fiatalabb generációk elvárásai miatt globálisan is felértékelődik.

A munka-magánélet egyensúly globális mércéjét vizsgáló Global Life-Work Balance Index (magyarul: globális munka-magánélet egyensúlyát mérő index) komplex és sokoldalú szempontok alapján rangsorolja a legnagyobb gazdaságokat (a világ 60 legnagyobb GDP-jű országára vonatkozóan) — olyan tényezők mentén, amelyek egyaránt tükrözik a munkavállalók jólétét, a rugalmasságot és a fenntartható életminőséget - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

A rangsor élén immár harmadik éve Új-Zéland áll, amely kiemelkedik a fizetett szabadságok, a szülési szabadság és a lakosság biztonsága terén. A lista másik végén az Egyesült Államok található, amely a 60 vizsgált ország közül az 59. helyre szorult a túl hosszú munkaidő és a korlátozott fizetett szabadság miatt.

Magyarország a 18. helyen végzett, ezzel bekerült a világ húsz legjobbja közé. Régiós szinten hazánk vezető szerepet tölt be: Lengyelország (17.) és Csehország (19.) mellett a közép-európai élmezőnyt képviseli, miközben megelőzi Svájcot (23.) és Romániát (26.) is. Magyarország erősségei közé tartozik a hosszú szülési és szülői szabadság, kiemelkedő juttatások, a törvényben biztosított fizetett szabadságok száma, valamint a közbiztonság.

A globális trendet a hazai adatok is alátámasztják: Az Oeconomus és a WHC közös kutatása szerint a munkavállalóknak nemcsak a versenyképes fizetés (61 százalék) számít, hanem a barátságos munkahelyi légkör és a lakóhelyhez közeli munkahely (34–34 százalék), valamint a munka–magánélet egyensúlya és a rugalmas munkaidő is (32–30 százalék).

A munka és magánélet kiegyensúlyozása nemcsak az egyéni jóllétet, hanem a termelékenységet és a versenyképességet is erősíti: csökken a stressz, nő a motiváció, és stabilabbá válik a munkaerő-kínálat, különösen a nők és fiatal családosok körében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×