Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 2024–2025-ös friss jelentése szerint 2024-ben az uniós tagállamok összesített védelmi kiadása soha nem látott, 343 milliárd eurós szintre emelkedett, ami 19 százalékos növekedés 2023-hoz képest – írja a Portfolio. Így az EU-s költési átlag elérte a GDP 1,9 százalékát, ami csak egy tized százalékkal marad el a NATO által előírt 2 százaléktól.

A bővülést főként a rekordnagyságú eszközbeszerzések és a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások tolták meg, ami elvileg azt jelzi, hogy a képességek érdemi fejlesztésére fordították a beforgatott pénzeket. Ezt jelzi az a mérföldkő is, hogy

2024-ben először lépte át a védelmi beruházások volumene a 100 milliárd eurót, a teljes kiadáson belüli arányuk pedig 31 százalékra nőtt.

A ráfodítás továbbra is elmarad az Egyesült Államokétól, azonban a pénznél fontosabb lenne a tagállamok közötti együttműködés fokozása, az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az interoperabilitás kialakítása, a közös beszerzések általános kiterjesztése – írják.

2024-ben 25 ország reálértéken növelte védelmi költését, és mindössze kettőnél volt csekély csökkenés. A dinamika erősödését jelzi, hogy közülük 16-an 10 százalék fölötti növekedést értek el, szemben a 2023-as adattal, amikor csak 11 ország volt erre képes. Magyarország tavaly 2,2 százalék fölé tudott menni az EDA számai alapján, amely GDP-arányosan a kilencedik legnagyobb védelmi büdzsét jelenti EU-n belül. Az élen persze Lengyelország jár a maga 3,75 százalékos költségvetésével.

A 2025-ös előrejelzés alapján az uniós védelmi kiadások 381 milliárd euróra nőhetnek, ami a szövetség átlagát GDP 2,1 százalékra növelné, vagyis az EDA nyilvántartása óta először lépné túl a NATO egykori 2 százalékos irányelvet. A beruházási hányad közel 130 milliárd euróra emelkedhet, míg a K+F-ráfordítások 17 milliárd euróra bővülhetnek a 2024-es 13 milliárdról.

A fejlesztések mellett a katonák állományban tartására is több pénz jutott tavaly.

2024-ben 249 ezer euróra emelkedett az egy aktív katonára jutó kiadás, amely lényeges emelkedés 2023-as 211 ezerhez képest. Ez nem annyira a fizetések emelkedését, mint a személyi állomány modern eszközökkel, képességekkel és támogatással való ellátásának fokozódó igényét tükrözi.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy az EU-nak sikerül-e egyensúlyt találnia a gyorsan hasznosítható, azonnali beszerzések és a hosszabb távú, innovációvezérelt K+F között, úgy, hogy 27 tagállam ideálisan legalább nagyobb régiós szinten megpróbál a standardizált eszközarzenálok felé mozdulni. Ezen múlik, hogy az európai fegyverkezésnek valóban lesz-e elrettentő ereje, vagy továbbra is csak a számok szintjén lesz az EU-nak érdekérvényesítő képessége.