Három éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, és azóta tart a háború, az utóbbi időben pedig a frontvonalak alig változnak. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban felidézte, hogy a háborús évfordulókon mindig más volt a mérleg: az első évben nagyon dinamikus változások történtek, nagyobb területet sikerült az első hetekben orosz ellenőrzés alá vonni, de az ukrán haderő ellenállt, és 2022 végéig jelentős területet visszafoglalt. Ehhez képest az elmúlt két év egészen más mérleget mutat, 2023 az ukrán ellentámadásnak az éve volt, a Nyugattól kapott haditechnika segítségével nagyjából 1500-1800 négyzetkilométernyi terület szereztek vissza az ukránok, 2024-ben pedig a kezdeményezés Oroszország kezébe került, és azóta nagyjából 3400 négyzetkilométernyi területet foglalt el.

"Lassú, kivéreztető harcokat látunk. Évente egy ukrán kisváros nagyjából az orosz haderőnek a teljesítménye" – értékelt a posztszovjet térség szakértője, ezek között említette Avgyijivkát és Pokrovszkot, míg a másik oldalon a kurszki betörés volt jelentős akció, az ukránok mintegy 600 négyzetkilométernyi területet birtokolnak Oroszországban, és az oroszok nem voltak képesek egyelőre onnan őket kiűzni.

"Ez már egy egészen más háború, mint amit az elején láttunk. Ez egy lassú, felőrlő, nagyobb területi változásokkal nem járó konfliktus"

– mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarzsevszkij Anton arról is beszélt, hogy Ukrajna területének a 18 százaléka orosz irányítás alatt van, de ezek nagyrészt elpusztított, elnéptelenedett területek. A Donbaszban Luhanszk és Donyeck megye egy része került orosz kézbe, majd a háborúban, 2022 után a zaporizzsjai és herszoni területek egy része. Luhanszk és Donyecki megyének nagyjából az egyharmadát birtokolták az oroszok 2014-et követően, Luhanszki most már szinte teljes egészében orosz kézben van. Donyeck megye 65 százaléka van orosz kézben, de a legfontosabb ukrán erődítmények tartják magukat, és a szakértő szerint ezeket egyelőre nem tudják elfoglalni. Zaporizzsja és Herszon megyében a gyéren lakott területeket foglalták el az oroszok, de két a megyeszékhelyet nem tudták megszerezni.

A békekötésről a térség szakértője azt mondta, hogy Ukrajnának van egy célja, hogy az 1991-es határok által kijelölt területet visszakapják, de "erre tényleg kevés esély mutatkozik", mert ebben benne lenne a Krím-félsziget és Luhanszk visszavétele is. Bendarzsevszkij Anton szerint az ukránok minimális célja pedig a 2022-ben elindított orosz agresszió által elfoglalt területek visszaszerzése. Szerinte Ukrajna ezért fog kardoskodni a tárgyalásokon, és mellette a többi régió, így a Krím helyzetét diplomáciai úton rendezné.

Ezzel szemben szerinte Oroszország egyértelmű ultimátumot szabott azzal, hogy ragaszkodik a négy ukrán megye megszerzéséhez, de a szakértő úgy véli, ennek legalább annyira nincs realitása, mint az 1991-es határok visszaállításának, ráadásul

"most egyik fél sem áll úgy a fronton, hogy ilyen jellegű követelményeket támasszon".

A megállapodáshoz tehát mindenképpen valamiféle kompromisszum szükséges, de az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint ukrán szempontból nem is a területi kérdés a legfontosabb, hanem a biztonsági garancia: hogyan lehet biztosítani azt, hogy Oroszország ne támadja meg újra az országot.

"Hallottam ilyen nagyon optimista hangokat is, hogy elindultak a tárgyalások, és lassan vége lesz a háborúnak. Bármennyire is szeretnénk ezt így látni, sajnos még közel sincs erről szó. Valóban van politikai szándék az új amerikai adminisztráció részéről, hogy lezárja a háborút, és ez végre egy változás. Végre van egy stratégia, hogy hogyan nyúljunk hozzá ehhez a háborúhoz, de az álláspontok olyan messze vannak mindkét oldalon, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalásoknak béke lesz a vége" – mondta Bendarzsevszkij Anton, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalások hivatalosan még el sem kezdődtek, ezekre várhatóan majd csak Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója után kerülhet sor. Az előkészítés szerint hónapokat igényel, és akkor sincs garancia arra, hogy a vége béke lesz.

"Ha a felek úgy érzik, hogy nem kapják meg azt, amit szeretnének, akkor a tárgyalásokat akár hosszú ideig is lehet húzni, le lehet lassítani"

– vélekedett, és jelezte, elsősorban Vlagyimir Putyin lehet ebben érdekelt, mert így megelőzheti a belengetett amerikai szankciókat, de közben a hadszíntéren el tudja érni a céljait, legfeljebb még évekig tart.

"Nagyon fontos kérdés lesz, hogy az oroszokat mivel lehet arra bírni, hogy belemenjenek bármiféle kompromisszumba, mert nyilván az orosz ultimátumot nem fogják elfogadni Kijevben" – magyarázta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a béke felé vezető út komplex folyamat lesz, és nem szabad előzetesen túl nagy várakozásokat táplálni a tárgyalások iránt, mert "sajnos egyáltalán nem biztos, hogy eredményesen fognak zárulni".