Végső szakaszukban tartanak az ukrán ásványkincsekről szóló tárgyalások Kijev és Washington között – közölte Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes az X-en. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a tárgyalások „nagyon konstruktívak voltak”, és „majdnem minden kulcsfontosságú részletben már megegyeztek”.

„Az ukrán és az amerikai csapat a megállapodásról folytatott tárgyalások utolsó szakaszában van. Arra törekszünk, hogy a lehető leggyorsabban lezárjuk a megbeszéléseket, hogy továbbléphessünk a megállapodás aláírásához. Reméljük, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna vezetői Washingtonban a lehető leggyorsabban aláírhatják és jóváhagyhatják, hogy ezzel is bizonyíthassuk elkötelezettségünket az elkövetkező évtizedekre” – emelte ki Sztefanyisina.

Vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője szintén arról számolt be, hogy konstruktív tárgyalások zajlottak az amerikai féllel az ország ásványkincseiből Washington részesedését biztosító megállapodásról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Oroszország kész lenne felajánlani az együttműködés lehetőségét az Egyesült Államoknak a ritkaföldfémek területén - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. Rámutatott, hogy Oroszország nagyságrendekkel több ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna, és ebben a tekintetben a világ egyik vezető országa.

Kifejezte Moszkva készségét a külföldi partnerekkel való együttműködésre a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között az "új régiókban".

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti esetleges ásványkincs-megállapodás semmilyen módon nem érinti Oroszországot, illetve hogy az ukrajnai ritkaföldfémkészleteket még fel kell mérni.

Azt is javasolta, hogy gondolkodjanak egy közös alumíniumbányászati projekt elindításán a krasznojarszki régióban, ahová amerikai vállalatokat is meg lehetne hívni. Az elnök 15 milliárd dollárra becsülte a projekt beruházásait. Megjegyezte, hogy Oroszország kész 2 millió tonna alumíniumot szállítani az amerikai piacra, ami szerinte stabilizálhatja a világpiaci árakat.

Csökkentenék a védelmi kiaásokat

Putyin jónak ítélte Donald Trump amerikai elnöknek a védelmi kiadások csökkentésére tett javaslatát. Álláspontja értelmében Oroszország és az Egyesült Államok meg tudna állapodni a védelmi kiadások 50 százalékos csökkentésében és Kína is csatlakozhatna ehhez a kezdeményezéshez.

Az ukrajnai rendezésről szólva úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak meg kell tennie az első lépést a kölcsönös bizalom növelésére az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Közölte, hogy

érdemben nem tárgyalt Trumppal a konfliktus megoldásáról.

Putyin szerint Trumpnak az ukrajnai politikai helyzet javítására tett kísérlete inkább magának Ukrajnának, mintsem Oroszországnak kedvez. Azt mondta, hogy Moszkvának semmi kifogása sincs az ukrán államiság megőrzése ellen, de ezt a területet nem lenne szabad ellenséges hídfőállásként felhasználni Oroszország ellen.

Mint mondta, Oroszország a lehető leggyorsabban el akarja érni a békét, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek a célnak az útjában áll.

"A kialakult helyzetben mi, furcsa módon, (...) abban lennénk érdekeltek, hogy továbbra is ott üljön, és tovább bomlassza azt a rezsimet, amellyel fegyveres konfliktusban állunk. De az ukrán államiság megerősítésének érdekei szempontjából, természetesen, úgy tűnik, energikusan és teljesen más irányba kell cselekedni. Olyan embereket kell hatalomra juttatni, akik élvezik Ukrajna népének bizalmát".

Meglátása szerint Zelenszkij azzal, hogy megtiltotta magának az Oroszországgal való tárgyalást, zsákutcába kergette magát. Putyin szerint a hivatalban lévő ukrán vezető azért kerüli a békés rendezésről szóló tárgyalásokat, mert amint feloldják a hadiállapotot, azonnal választáson kell megméretnie magát.

Putyin orosz felmérésekre hivatkozva azt állította, hogy Zelenszkij támogatottsága feleakkora, mint Valerij Zaluzsnyijé, az ukrán fegyveres erők volt parancsnokáé, aki jelenleg hazája nagykövete Londonban. Az orosz elnök Zelenszkijt a hadsereg, a társadalom és az állam felbomlásának tényezőjeként jellemezte.