2024 decemberében a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártás volumene 21 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A 8 százalékos súlyt képviselő villamos berendezések gyártása 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezen belül az akkumulátorgyártásban 51 százalákos a visszaesés – idézte fel a KSH adatait az InfoRádióban a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Regős Gábor szerint az elemzők sem számítottak arra, hogy ennyire nem zár erős évet az ipar. Az volt a kérdés, hogy az év végi leállások mennyire lesznek hosszúak – végül a szokásosnál valamennyivel hosszabbak voltak.

A feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyú alágazat a járműgyártás, ahol a szakértő értékelése szerint nagyon durva (21 százalékos) volumencsökkenés történt decemberben az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is kiemelkedik a közútijármű-gyártás 30 százalékos visszaesése. A villamosberendezés-gyártás ágazat, ami a harmadik legnagyobb súlyú a feldolgozóiparon belül, a legjelentősebb visszaesést produkálta, 25 százalékkal csökkent a termelés éves alapon. Nem minden iparág "szenved" azonban, például a számítógépgyártásnál 5,9 százalékos, az élelmiszeriparban pedig 2,4 százalékos volt az éves növekedés.

Az akkumulátorgyártás elég nagymértékű, 51 százalékos visszaesést szenvedett el, miközben a kapcsolódó villamosmotor áramfejlesztő-elosztó készülékek gyártásánál 10 százalékos növekedés volt.

"Az látszik ebből az adatból, amit már az előző hónapokban is sokszor említettünk, hogy az akkumulátorgyártásban súlyos probléma van. A kereslet nem a várt módon alakul, nem veszik az elektromos autókat.

Támogatási programok nélkül az elektromos autók nem versenyképesek, drágák is. Nem feltétlenül tart még ott a technológia, illetve a kapcsolódó infrastruktúra sem, hogy nagyon vonzó legyen ez a fogyasztóknak"

– értékelt a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

A hazai ipar erősen akkumulátor- és járműgyártási fókuszú, ezért ezek rossz teljesítménye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavaly az ipari termelés visszaessen, amivel a GDP-növekedés is jóval az év elején várt alatt alakult. A kormányzati várakozás 4 százalék volt, ebből lett 0,5-0,6 százalék, attól függően, hogy a nyers vagy a kiigazított adatot nézzük – fogalmazott Regős Gábor. Úgy látja, mindez az idei évre is kockázatot jelent.

"Most is reménykedünk, hogy a beruházások termőre fordulnak majd, de nagyon nagy kérdés, hogy az eddig meglévő kapacitások milyen kihasználtsággal tudnak üzemelni. Decemberben sem volt magas a kapacitáskihasználtság, vagyis látható, hogy ezen ágazatok nagyon tág határok között mozgathatják majd az idei ipari teljesítményt, ahogy a GDP-t is" – vázolta.

Felmerül a kérdés, hogy idén mikorra válik láthatóvá, hogy a Magyarországon beinduló új kapacitások beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket és segítenek az ipar növekedésében. Regős Gábor ezt szeptember környékére várja, és hozzáteszi, hogy nemcsak az új kapacitások lesznek fontosak, hanem az is, hogy a meglévő kapacitásokat addig is mennyire fogják tudni kihasználni.