Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a kis cégek 20 százalékának a tőkeellátottsága kritikus, erről azon a gazdasági fórumon beszélt, ahol Parragh László úgy fogalmazott, hogy a kis- és középvállalkozások termelékenysége elmarad más országokhoz képest. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában részletesen beszélt arról, hogy a versenyképesség fokozására szánt Demján Sándor-programban több olyan megoldást is kínálnak a vállalkozásoknak, amelyek segíthetnek a termelékenység fokozásában. Ugyanakkor kétségei is vannak, hogy a cégek hogyan fognak a programhoz hozzáállni, és arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy a támogatási programokat milyen szempontok alapján határozzák majd meg.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-kért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy a programok kivitelezésében a kamarának kulcsszerepe lesz, de Parragh László jelezte, noha valóban ők állnak kapcsolatban a legtöbb vállalkozással, de nehéz feladat lesz "azt lefordítani a hétköznapi nyelvre, hogy egy vállalkozó beengedjen a cégébe, fölvállalja azt, hogy van állami tulajdon benne, átláthatóbb kell legyen, másként kell működjön. Ez ingoványos, nem látom át.. El kell kezdenünk, és akkor ki fog derülni. És a folyamat során tanulni fogunk, és a megszerzett tudást folyamatosan be kell majd illesztenünk az újabb és újabb lépéseinkbe."

A termelékenységgel az MKIK elnöke szerint az a gond a magyar kisvállalkozásoknál, hogy rengeteg üresjárat van, egy multi két és félszer több értéket állít elő egységnyi idő alatt, mint egy kkv. A változást szerinte azonban nem kívülről kell várni, ezért a tulajdonos és a menedzsment a felelős.

"Azt ne várja senki, hogy jön kívülről a varázsvesszővel egy varázsló, és megmondja, hogy mit hogy kell csinálni"

– mondta Parragh László, és a kamara szerepét inkább abban látja, hogy tanácsokkal és javaslatokkal lássa el a tulajdonosokat, de a végső döntés mindig az övék lesz.

Jelentős előrelépésnek tartja, hogy a Széchenyi-kártyára felvehető beruházási hitel novembertől 3,5 százalékos kamatozású lesz, ez szerinte már elég vonzó lesz a vállalkozásoknak, de az élénküléshez az is kell, hogy a fellendüljön a kereslet is. "Hiába adnak nekem olcsó hitelt, ha fagylaltgyártó vagyok, csak akkor fogok még egy fagylaltgyártó gépet venni, ha több fagylalt fogy. Ez a piac alapszabálya" – magyarázta.

A Demján Sándor-program elsősorban nem új vállalkozások alapítására, hanem a meglévők erősítésére, növelésére koncentrál, de a kamara elnöke úgy látja, hogy a cégek egy része nagyon nehezen tud versenyképes helyzetbe kerülni. Már csaknem egymillió bejegyzett vállalkozás van, de ezeknek egy jó része nem működik életvitelszerűen vállalkozásként, ezért szükség lenne egy megtisztulásra is, mert háromszor annyi az egy lakosra jutó cég Magyarországon, mint tőlünk nyugatra.

Parragh László úgy véli, fontos lenne a vállalkozásoknak a kiszámítható szabályozási környezet, a felmérésekben is ez szerepel az első helyen.

"Felemás a kép, a cégeknek az életképes, versenyképes része lépésről lépésre erősödik, stabilizálódik, generációt vált, a fiatalabb nemzedék átveszi a cég működését, beszállítóként működik. Tehát én ilyen értelemben nagyon pozitív folyamatokat látok" – mondta a kamara elnöke, és arról is beszélt, hogy a generációváltó cégeknek a harmada az, amely ténylegesen túlél, a többit vagy eladják, vagy megszűnik.

Parragh László szerint csak az a vállalkozás lehet igazán sikeres, amely mer kockáztatni, és a komfortzónáján kívül mozogni a fejlődésért, mert ez viszi előre a céget és fokozza a versenyt is.

Azt a szegmenst érdemes keresni az MKIK elnöke szerint, amelyben a vállalkozó úgy véli, hogy jobb, mint a versenytársai, és ebben hinni kell, mert csak így lehet sikeres. Ugyanakkor úgy látja, hogy sok vállalkozó nem akar többet, mint eltartani önmagát, a családját, a közvetlen környezetét, és nem kíván több kockázatot, energiát, feladatot felvállalni, és ez óriási korlátja a vállalatnövekedésnek.

"A kérdés az, hogy közülük hányan vannak azok, akik hajlandók továbblépni, vagy akiket izgat a továbblépés, akik a felfedezés vágyától feltüzelve arra törekszenek, hogy valami újat és többet csináljanak. Ezen múlik, hogy az adott gazdaságban hányan lépik túl a korlátaikat" – fogalmazott.

Parragh László kritikusan látja az uniós törekvéseket, szerinte Brüsszel működésképtelen szabályozásban, gondolkodásban, döntéshozatalban, és szürreális, észszerűtlen mechanizmusok működnek. "Az Európai Unió esetében olyan szabályokat hozunk, amelyek nem lesznek betarthatók, vagy nem betarthatók már ma sem. És nem tudom, hogy ez hova fog vezetni" – jelentette ki, és jelezte, Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből.

A cégek félnek a várható, jelentős minimálbér-emeléstől a kamarai elnök szerint, mert ez egy költségelem, miközben nemzetgazdasági szinten szükség lenne a jövedelemből fakadó fogyasztásra, ezért szerinte mindenképpen konszenzusra kell jutniuk az érintett feleknek.

"A magyar cégek egy része ma már világpiaci szinten termel, szolgáltat, állít elő értékeket. Egy másik része elvan a maga világában, egy harmadik része pedig szép lassan hullik ki a folyamatokból"

– mondta Parragh László, és hozzátette, hogy ebben a kormányzati programok sem okoznak majd érdemi eltolódást. "Én még nem találkoztam olyan vállalkozóval, aki elégedett lett volna a kormánnyal. Azt látom, hogy a cégek egészen más logika mentén működnek, mint általában a kormányzati döntéshozók. Van egy steril íróasztal, sok mindent elvisel, meg a papír is sok mindent kibír, a másik oldalon meg van a mindennapi realitás" – mondta, és közölte, a vállalkozások azt szeretnék, hogy minél kevesebb adminisztrációval, minél kevesebb külső beavatkozással hagyják őket élni. Szerinte ez a magyar vállalkozások alapfilozófiája.