Infostart.hu
eur:
376.23
usd:
321.55
bux:
0
2026. április 8. szerda Dénes
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: az aszály miatt a kukoricát felválthatja a ciróka

A szélsőséges időjárás, az aszály rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is.

Az aszály elsősorban Közép-Kelet-Európát, Délkelet-Európát, illetve Dél-Európát érintette a legjobban. Európában nem csak az aszály okozott problémát, a Brit-szigeteken, a Benelux államokban, Nyugat-Németországban, vagy Franciaországban az extrém sok csapadék és a hűvös időjárás is ugyanúgy terméskiesést eredményezett - mondta Kovács Erik az InfoRádióban.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az aszály elsősorban a gyümölcsök közül az almát, a dinnyét, a cseresznyét érintette, a gabonák közül pedig a késői tenyészidejűeket, a napraforgót, illetve a kukoricát. Vannak olyan régiók a Balkánon, ahol majdnem eléri a 80 százalékot a termésveszteség, de Magyarországon is 15-20 százalékkal lehet számolni.

" Az alma esetében 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be idén, mint tavaly. A mennyiség még a magyarországi fogyasztásra sem lesz elegendő" - mondta Kovács Erik, és hozzátette, hogy a minősége sem megfelelő a betakarított gyümölcsnek.

Kukoricából a szakértők és a gazdák is úgy gondolják, hogy elég lesz a termés a belső ellátásra, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak lekötött mennyiségek exportra - mondta a kutató. Úgy látja, hogy az állattenyésztők igényét vegyes takarmányozással fogják kielégíteni, azaz búzát kevernek a kukoricához. A napraforgó esetén azonban várhatóan behozatalra szorul majd az ország.

Mivel az európai országok többségébe is küzd az aszállyal, Ukrajna esetében pedig a háború miatti szabályozás is nehezíti az importot, így Ázsiából, a Távol-Keletről, esetleg Oroszországból lehet megoldani a behozatalt - tette hozzá Kovács Erik.

A kutató kiemelte, hogy Európában, különösen a Balkánon már megfigyelhető, hogy a kukoricát cirokkal helyettesítik, ez a növény ugyanis sokkal jobban bírja a megváltozott éghajlati körülményeket. Hozzátette, hogy Kárpát-medencében 20-30 év múlva olyan nyári időjárásra kell számítani, mint amilyen most Spanyolországban van, egyre kevesebb napot fog esni az eső, szárazabbak lesznek a talajok, ezért célszerű lesz visszatérni az egyébként őshonos növényhez.

"A kukorica továbbra is megfelelő lesz majd a dunántúli területeknek, ott továbbra is lehet majd nagy mennyiségben termeszteni, de az Alföldről sajnos el fog tűnni. Tehát ha csak a kukoricát nézem, mindenféleképpen fajtaválasztásra, illetve kultúraváltásra kell majd számítani" - fejtette ki a kutató.

Szerinte jó alternatíva az olívabogyó, a déligyümölcs és a citrusfélék termesztése is a mezőgazdaságnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett armageddont
Tudósítónktól

Donald Trump az utolsó órákban lefújta az Irán ellen tervezett armageddont

Nem sokkal magyar idő szerint éjfél után, az utolsó pillanatban lefújta a „civilizáció pusztító” támadást Irán ellen az amerikai elnök. Donald Trump közölte, hogy két hetes tűzszünetben állapodtak meg Teheránnal. Ez idő alatt a hajózás is akadálymentessé válhat a Hormuzi-szorosban.

J. D. Vance élőben kapcsolta Donald Trumpot Budapesten: „imádom Viktort, nem engedte, hogy megtámadják az országát”

A magyar–amerikai barátság napja címmel nagyszabású rendezvényt tartottak az MTK Sportparkban. Az eseményen beszédet mond J. D. Vance amerikai alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×