Infostart.hu
eur:
356.03
usd:
308.69
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: az aszály miatt a kukoricát felválthatja a ciróka

A szélsőséges időjárás, az aszály rendkívüli károkat okozott nemcsak a hazai mezőgazdaságban, hanem Európa-szerte is.

Az aszály elsősorban Közép-Kelet-Európát, Délkelet-Európát, illetve Dél-Európát érintette a legjobban. Európában nem csak az aszály okozott problémát, a Brit-szigeteken, a Benelux államokban, Nyugat-Németországban, vagy Franciaországban az extrém sok csapadék és a hűvös időjárás is ugyanúgy terméskiesést eredményezett - mondta Kovács Erik az InfoRádióban.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az aszály elsősorban a gyümölcsök közül az almát, a dinnyét, a cseresznyét érintette, a gabonák közül pedig a késői tenyészidejűeket, a napraforgót, illetve a kukoricát. Vannak olyan régiók a Balkánon, ahol majdnem eléri a 80 százalékot a termésveszteség, de Magyarországon is 15-20 százalékkal lehet számolni.

" Az alma esetében 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be idén, mint tavaly. A mennyiség még a magyarországi fogyasztásra sem lesz elegendő" - mondta Kovács Erik, és hozzátette, hogy a minősége sem megfelelő a betakarított gyümölcsnek.

Kukoricából a szakértők és a gazdák is úgy gondolják, hogy elég lesz a termés a belső ellátásra, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak lekötött mennyiségek exportra - mondta a kutató. Úgy látja, hogy az állattenyésztők igényét vegyes takarmányozással fogják kielégíteni, azaz búzát kevernek a kukoricához. A napraforgó esetén azonban várhatóan behozatalra szorul majd az ország.

Mivel az európai országok többségébe is küzd az aszállyal, Ukrajna esetében pedig a háború miatti szabályozás is nehezíti az importot, így Ázsiából, a Távol-Keletről, esetleg Oroszországból lehet megoldani a behozatalt - tette hozzá Kovács Erik.

A kutató kiemelte, hogy Európában, különösen a Balkánon már megfigyelhető, hogy a kukoricát cirokkal helyettesítik, ez a növény ugyanis sokkal jobban bírja a megváltozott éghajlati körülményeket. Hozzátette, hogy Kárpát-medencében 20-30 év múlva olyan nyári időjárásra kell számítani, mint amilyen most Spanyolországban van, egyre kevesebb napot fog esni az eső, szárazabbak lesznek a talajok, ezért célszerű lesz visszatérni az egyébként őshonos növényhez.

"A kukorica továbbra is megfelelő lesz majd a dunántúli területeknek, ott továbbra is lehet majd nagy mennyiségben termeszteni, de az Alföldről sajnos el fog tűnni. Tehát ha csak a kukoricát nézem, mindenféleképpen fajtaválasztásra, illetve kultúraváltásra kell majd számítani" - fejtette ki a kutató.

Szerinte jó alternatíva az olívabogyó, a déligyümölcs és a citrusfélék termesztése is a mezőgazdaságnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×