Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is felszólalt a Portfolio csütörtöki konferenciáján.
Szerinte ketté kell választani a szuverenitási harc kérdését: politikai kérdésekben szükség van rá, a gazdaság azonban együttműködésre kényszerít. Úgy látja, a szakpolitikák szintjén a józan észnek kell diktálnia, meg kell szüntetni a "kampányszerű gondolkodást", el kell hagyni azokat a problémákat, amelyeket magunknak generálunk.
Beszédének központi témája az európai versenyképesség volt: gazdasági integráció kell a világgal úgy, hogy az országok kezében szuverenitás marad, ez a "duplex veritas" (kettős igazság).
Szerinte jó ideje látszik, hogy az üzletben visszaszorul a racionalitás, emiatt rossz döntések jönnek és hanyatlás a versenyképességben, az ipar így "elhagyja a kontinenst", pedig a szereplők már 2005 óta figyelmeztetnek.
Erőn felülinek látja a dekarbonizációs - zöld átállási - célokat, az átállás költsége ugyanis közel sincs arányban az átállás előnyeivel, a technológia pedig nem áll készen a szükséges mértékben. A költségeket pedig az adófizetők állják, akiknek véges a tűrőképességük.
"Kampányszerű gondolkodásra" példaként hozta az orosz energiaforrásokról való leválást, ami "egyévnyi GDP-növekedésébe került Európának".
"Jelenleg az történik a kőolajpiacon, hogy India, Törökország és Brazília megveszi az orosz kőolajat, majd a finomított termékeket eladja az európai országoknak" - vázolta.
India tehát vesz, finomít és továbbad, vagyis keres - Európán. A nyersanyag pedig orosz marad, a kereskedésnek pedig megnő az ökológiai lábnyoma, a nyersanyagnak pedig az ára Európában.
Többe kerül tehát Európának az energia, mint régen, az ipari termelés pedig bezuhant, "mások gazdagodnak, mi fizetünk".
Szerinte energia nélkül nincs ipar, és nincs a mostani szinten megszokott fogyasztás sem, meg kell menteni az ipart és a tradicionális iparágakat is, az átmenet idejére pedig tudomásul kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók szerepe még magas marad, "az ellátásbiztonság megteremtése nélkül Európa belebukik a dekarbonizációba".
Hogy mibe kéne szerinte most beruházni a fenntarthatóságért?
- Korszerű villamosenergia-hálózatba,
- csőinfrastruktúrába,
- erőművekbe,
- finomítókba,
- energiatárolási kapacitásba,
- töltőinfrastruktúrába,
- energiaszállítási kapacitásba,
- egységespiac-erősítésbe.
Ahhoz, hogy a beruházások megtörténhessenek, szerinte 5 százalékkal nőnie kell a GDP-arányos beruházási rátának.
Hogy beruházások lehessenek, ahhoz szerinte rossz út, hogy például a Moltól eredménye 113 százalékát elvette a költségvetés 2023-ban.
"Az történik, hogy a nagyvállalatok megfinanszírozzák az államot, az állam pedig továbbadja a pénzt a fogyasztóknak" - magyarázta. "Ez nem előremutató, ráadásul nem is egy magyar-specifikus probléma, Európa sok országában hasonló lépéseket tettek a politikai vezetők" - fejtegette.
Szerinte a probléma fő forrása Európa széttagoltsága, ezért meg kell találni a nemzeti szuverenitás és a gazdasági föderalizmus egyensúlyát.