A nyár eleji 2,7 százalék, majd az augusztusi 1,9 százalék után ismét lefelé módosította az idei gazdasági növekedési várakozásait az MBH Bank. A pénzintézet elemzői azzal számolnak, hogy idén 1,6 százalékkal bővülhet a hazai gazdaság. Az MBH Bank elemzési centrumának vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a legutóbbi negyedéves előrejelzésükkor még bőven két százalék fölé becsülték a gazdasági növekedést, a második negyedéves GDP-adatok azonban gyengébb számokat mutattak, így nekik is módosítaniuk kellett. Hozzátette: az elmúlt hetekben, hónapokban a külpiacok felől is negatív hírek érkeztek, ezért az MBH Bank a külső keresletben már nem látja azt a támaszt, amit korábban a 2024-es év végére várt megjelenni.

Árokszállási Zoltán megjegyezte: közben „a hazai beruházások sem alakultak túl jól”, így összességében a pénzintézet elemzői az 1,6 százalékos gazdasági növekedést tartják reálisnak.

Jövőre némileg javulhat a tendencia, és a három százalék feletti bővülés is lehetséges.

A vártnál egy kicsit gyengébb mutatókat a szakértő azzal indokolta, hogy a lakossági fogyasztás nem nőtt olyan mértékben, mint amennyire előzetesen sokan számítottak, illetve a beruházások zsugorodása is befolyásoló tényező volt. Mint fogalmazott, nem érte meglepetésként a gazdasági szereplőket, hogy az uniós források „csak csordogálva érkeztek”, ezzel előzetesen is lehetett számolni. Úgy véli, sokkal meghatározóbb volt, hogy a magángazdaságban megvalósuló beruházások nem érték el a várt mennyiséget.

Az elemző szerint bár lehetnének kedvezőbbek is az adatok, a „fogyasztás valójában nem teljesít annyira rosszul”.

Gyengébb számokat főleg a kiskereskedelmi forgalomban lehetett megfigyelni a nyáron, a teljes fogyasztás tekintetében azonban hozza a régiós átlagot Magyarország.

Ezt bizonyítja az az adat is, amely szerint a második negyedévben több mint négy százalékkal nőtt a fogyasztás idehaza. A fő problémát sokkal inkább a külső kereslet visszaesése és a beruházások elmaradása okozza Árokszállási Zoltán szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben viszonylag kedvező inflációs számot közölt, hiszen eljutott a jegybanki célsávba három százalékkal, miközben a maginfláció megközelítette az öt százalékot. Árokszállási Zoltán szerint várhatóan három százaléknál magasabb lesz az infláció az év végén, aminek elsősorban a bázishatás az oka. Emlékeztetett, hogy 2023 második felében az infláció „elkezdett markánsan lehűlni”, mivel havi alapon jelentős mínuszokat jegyeztek fel, amihez pedig hozzáadódik a 2024-es inflációs adat, így

decemberben az elemző szerint 4,5 százalék környékén alakulhat az éves inflációs adat, a jövő évi átlag pedig 3,5 százalék felett lehet.

Az MBH Bank elemzési centrumának vezető elemzője közölte: szakértők szerint jövőre markáns béremelkedések várhatók a gazdaságban, és az látszik, hogy a lakossági inflációs várakozások is bőven a régiós átlag fölött vannak, így összességében azzal lehet előzetesen kalkulálni, hogy a 2025-ös inflációs adatok a jegybanki inflációs célsáv felső felébe, vagyis a 3 és a 4 százalék közötti tartományba eshetnek.