eur:
403.36
usd:
373.4
bux:
89465.95
2025. április 1. kedd Hugó
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a gazdaságfejlesztési fórumon Győrben, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében 2024. április 4-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Nagy Márton: 2028-ban 420 ezer forint lehet a minimálbér

A kormány keresi, hogy még ki dolgozhat, aki eddig nem. A tárcavezető megnevezte azt a két tényezőt is, amely miatt nincs olyan növekedés, mint lehetne.

A jövő évtől 3-6 százalék között alakulhat a GDP növekedési üteme, ehhez társul a gazdasági növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia, ami a kormány egyik új gazdaságpolitikai célkitűzése - mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón Budapesten.

Nagy Márton közölte, idén a gazdasági növekedés elsősorban a német gazdaság mélyrepülése - ami főként a járműipart érinti -, valamint a belföldi fogyasztás alakulása miatt nem olyan lesz, mint gondolták. Az idén a harmadik negyedévben minimális, a negyedik negyedévben 1-2 százalékos növekedést tud majd felmutatni a magyar GDP. A nagy ugrás 2025 első negyedévében következik be, amikortól kezdve a gazdaság növekedési üteme belép a 3-6 százalékos kategóriába.

Hozzátette: gazdasági növekedésre van szükség a kormány új gazdaságpolitikai céljainak eléréséhez, amelyek között szerepel, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.

Nagy Márton rámutatott, hogy a kormány támogatja a munkáltatók és a munkavállalók megegyezését, amelynek értelmében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára fogják emelni a minimálbért 2027-re. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra emelkedhet. Egy évvel később a minimálbér várható értéke elérheti a 419 815 forintot, ami több mint 1000 euró.

Ehhez hasonlóan felvázolta a bruttó átlagkereset mozgását is, ami a mostani 651 147 forintról, 2027-re 878 549 forintra növekedhet, 2028-ra pedig várhatóan meghaladja a 970 ezer forintot.

A miniszter kiemelte, a munkavállalók és a munkáltatók közötti három éves bérmegállapodás kitűzése mellett a növekedésen alapuló gyors bérkonvergencia megvalósítását segíti a munkáshitel elindítása, a családi adókedvezmény megduplázása és az infláció alacsonyan tartása is.

Arra is kitért, hogy fenn kell tartani a munka alapú gazdaságot és meg kell védeni annak eredményeit. Ezek között említette, hogy a koronavírus-járvány és az energiaválság ellenére folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma.

Egyúttal jelezte, a kormány továbbra is a munkaerőpiaci tartalékok és ezáltal az inaktívak felkutatására, valamint a foglalkoztatás növelésére törekszik.

Utóbbi kapcsán fontos célkitűzés, hogy a 20-64 évesek körében a mostani 81,4 százalékos foglalkoztatási rátát 2030-ra 85 százalékra akarják emelni. "Erre minden esély megvan" - mondta a miniszter.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
NYT: így folyt bele az amerikai hadvezetés az ukrajnai háborúba
tudósítónktól

NYT: így folyt bele az amerikai hadvezetés az ukrajnai háborúba

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ukrajnai háború elejétől fogva közös katonai tervezést folytat Kijevvel – derül ki a New York Times cikkéből, amit a szerzők annak magyarázatának szántak, hogy miként tudott talpon maradni az ország. Moszkvában viszont a közvetlen részvétel és a képmutatás bizonyítékának látják.

Ragadós száj- és körömfájás: már a vadászok is vizsgálódnak

Figyeljék a vadállományt, hogy megjelennek-e a ragadós száj- és körömfájás tünetei! – erre kéri a vadászokat az Országos Magyar Vadászkamara. Ha a vaddisznóknál megjelenik a kór, nagy baj lesz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Jó, ha tudjuk: az erdőirtás és a fajkihalás a gazdagabb országok rejtett exportcikkévé vált

Jó, ha tudjuk: az erdőirtás és a fajkihalás a gazdagabb országok rejtett exportcikkévé vált

A világ legnagyobb gazdasággal rendelkező országai a mezőgazdasági és erdészeti termékek fogyasztásával átlagosan több mint 15-ször nagyobb veszteséget okoznak külföldön a biológiai sokféleségben, mint határaikon belül - derül ki egy, a Nature-ben publikált tanulmányból. A Princeton kutatói a világon először számszerűsítették az országok fogyasztásának külföldi környezeti hatásait, illetve hozzájárulásukat a világ biológiai sokféleségének csökkenéséhez. A beföldi természetkímélő célú intézkedések kedvezőtlen esetben globális szinten akár nettó károkat is okozhatnak a biodiverzitásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×