Vlagyimir Putyin elnök a Mezőgazdaságban Aktívak napja alkalmából sugárzott tévébeszédében bejelentette, hogy a megszállt – más perspektívából a visszaszerzett – ukrajnai területeken, a Krímben és a négy, Oroszországba betagosított délkelet-ukrajnai nagymegyében (a luganszki, donyecki, zaporizzsjai és a herszoni oblasztyokban) fokozatosan mindent helyreállítanak, és a hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésére helyeződik.

Az orosz elnök valószínűleg nem véletlenül nem beszélt arról, hogy Ukrajna talán legfontosabb nehézipari és hadiipari központja az elcsatolt területeken, a Donyeck-medencében volt, ami szintén betagozódott az Oroszországi Föderációba - írja a vg.hu.

Putyin kijelölte az „új területek” helyét is a következő évtizedeket meghatározó gazdaságfejlesztési koncepcióban. Eszerint fokozatosan leépítik az exportban a szénhidrogének, energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) súlyát, és felfejlesztik – mint az „új rend” egyik elemét – Oroszország mint a világ mezőgazdasági ellátója szerepét. Ehhez a klímaváltozás, Szibéria tundráin az örök fagy birodalmának visszaszorulása, újabb hatalmas, mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek a termelésbe való bevonása adja az alapot.

Putyin beszédében megemlítette, hogy az utóbbi évtizedben Oroszországban az agrárszektor termelése 30 százalékkal emelkedett.

Az elnöki internetoldalon közzétett beszédében az orosz elnök a 2030-ig hátralévő hat esztendőben 25 százalékos agrártermelés-növekedést és ennek a kétszeresét kitevő exporttempót szorgalmazott.

A klímaváltozás globális hatásaira felkészülve Moszkvában modelleket állítottak fel, jelezve, hány milliárd embert érinthetnek majd a következő évek klímaváltozásai, az élelmiszer-termelés korlátozódása Kínában, Indiában, a Közel-Keleten, Afrikában, de még Dél-Amerikában is.

Mind Oroszország, mind Ukrajna már az elmúlt években nagy szerepet játszott a világ élelmiszer-ellátásában.

Három éve már Oroszország volt a világ legnagyobb gabonatermelője, a világ gabonaexportjának 17 százalékát adta.